Elek László: Székács József 1809–1876 – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 6. (Gyula, 1994)

IV. „Az ország papja”

neki. Értelmes célokra kívánván hasznosítani drága idejét és nehezen kapott lehetőségét, a szellemi gyarapodás és az észszerű ismeretgazdagítás módjával és eshetőségével számolva, végül is tudatosan vette fel tanulmányai közé a papi pálya önálló gyakorlásához számára még szükséges, kötelezően előírt hittudományi stúdiumokat, noha az utolsó 5 év pedagógiai tevékenységének színes élményvilága, a polgári átalakulás elméleti előkészítését vállaló nemzeti iskola friss, felvilágosult szelleme, az egységes társadalom szilárd elvi megalapozásának az előkészítése egyaránt a tanári hivatás társadalmi hasznosságának elsődlegességét és szolgálattudatát preferálták és erősítették benne. A Nikolics családtól kapott tisztes járandóság és jelentős „ végkielégítés" ellenére Székács mindössze csak 10-11 hónapot tudott külföldön tölteni. Többre nem telt, pedig tanítványa édesanyja - nevelőmunkájának sikerét és szelíd becsületes emberségét méltányolva - már az első évben felemelte fizetését 400-ról 600, majd Pesten 1000 váltóforintra, sőt alkalmanként (név- és újévnap stb.) még egyéb ajándékokban is részesítette. A szegény embert azonban még az ág is húzza. „ Mivel ruhára sokat kellett költenem, évi jövedelmemből csak keveset tehettem félre - keseregte naplójában. Hozzájárult még az, hogy atyám a sok gyermeket - heten voltunk - nem győzvén nevelni és kiházasítani, adósságba keveredett, s e felett igen érzékenyen panaszkodott. Én, hogy segítsek rajta, 600 váltóforintot adtam neki kölcsön, melyet soha sem kértem vissza, hanem testvéreimnek ajándékoztam. És így a külföldre alig szereztem többet 1600 pengő forintnál." Derekasan felkészült az útra. Üres óráit éveken át arra használta fel, hogy különféle térképek, útleírások, szakkönyvek, lexikonok tanulmányozásával tüzetesen megismerje a „beutazandó országok történelmét, földrajzi, statistical és egyéb viszonyait", városainak és községeinek nevezetességeit. Minden útjába eső értékes és érdekes dolgot és jelenséget látni akart. Szüksége is volt a gondos előtanulmányokra, már csak az idővel való okos gazdálkodás érdekében is, hiszen pl. egy álló hónapot kellett vesztegelnie Bécsben, amíg Teleki József gróf és Barkassy Imre útlevélhez juttathatta. Berlinben - jóllehet a városba érkezése után azonnal fölvétette magát az egyetemre -, hogy megismerje a tanárok-professzorok gondolkodásmódját és pedagógiai elveit, egy ideig minden elkötelezettség nélkül látogatta az előadásokat, és csak később döntött arról, melyeknek szavaz majd bizalmat. Aztán, mint aki a tanári pályára készül, a klasszikafilológiát és a filozófiát részesítette előnyben. A hegeliánus Michelet volt ekkortájt a bölcselet „zászlóvivője" a tudományosság f őfészkévé előlépett berlini egyetemen. Az ő óráit látogatta 64