Elek László: Székács József 1809–1876 – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 6. (Gyula, 1994)
III. Nikolics Péter házi nevelője
volna már ezerszer. Nem vettem be semmit sem, semmilyen preservativumot, sem belsőt, sem külsőt; hála legyen az Istennek, teljesen egészséges vagyok. Ilyen körülmények között lehetetlen volt valakit is Karlócára küldeni 7 '. A rudnai kolerajárványt követő több hetes vesztegzár feloldása, illetve Jovan Nikolics és Jelizaveta Obrenovicsbelgrádi „fejedelmi eljegyzése" után -ahol sajnálatos módon nem sikerült személyesen köszöntenie Vuk Karadzsicsot - Székács és tanítványa Pestre mentek. A karlócai pravoszláv szerb gimnáziumban (egyesek „orosz" jelzővel illették, mivel a moszkvai pátriárka volt az egyházi főhatósága) tehát csak 2 évet töltöttek. Az iskolaváltoztatás szoros összefüggésben állt ama családi akarattal, amely, mint mondottuk, Pétert magyar közigazgatási pályára szánta. Pest jól beleillett az özvegy édesanya nevelési tervébe. Fia könnyebben és eredményesebben sajátíthatta el itt a magyar nyelvet, amelynek értését és helyes kezelését, ismeretét a bécsi udvar is szorgalmazta és a közhivatalra pályázóknak előírta - ha nem is mindig érvényesítette. Pest a XIX. század elején a magyarországi szerbek fontos szellemi központja volt, a közeli Szentendrével együtt. Elegendő, ha csak arra hivatkozunk, hogy mindaddig, amíg a török uralom alól felszabadult Belgrádban meg nem nyitották az első nyomdát, a szerb kultúra és művelődés egyik legelevenebb és legmozgékonyabb bázisa és propagálója a pesti egyetemi nyomda és Beimel 4 nyelvű tipográfiai műhelye volt. A temesvári kongresszussal (1790) nagy erőre kapott kulturális élet és szellemi tevékenység zavartalan és igényes kiszolgálása nem volt könnyű. Hihetetlen mértékben megnőtt a sajtó forgalma és súlya. Ezt Csuka Zoltán A jugoszláv népek irodalmának történetében így érzékeltette: „ ...míg a XVIII. század folyamán mindössze 220 könyv jelent meg, a XIX. század első felében 1400, s ezek legnagyobb része Pesten és Budán". Sok irányú és sokszínű volt ez a termés. Szak- és szépirodalom, iskolai tankönyvek- segédletek és egyházi kiadványok, hamar népszerűvé váló évkönyvek (pl. a Serbski Letopis) és úgynevezett köznépi énekeskönyvek jelzik a felerősödő életösztönt és öntudatot. Félreismerhetetlen kísérő jelensége mindegyik annak a nyelvújítási harcnak, amelynek erős támogatásával Vuk Karadzsics a hagyományőrző Sztratimirovics érsek és érdekcsoportja ellenében népi nyelvre kívánta áttenni az ódon szellemű, „ oroszosan liturgikus nyelvű" bibliát és megteremteni a friss, életerős nemzeti költészetet. Közben fontos pesti és Pest környéki intézményekbenis formálódott a szerb nemzeti öntudat. Szentendrén tanítóképezde (1816-ban helyezték át Zomborba), Pesten 1826-ban közművelődési egyesület - Matica Szrbszka - létesült az irodalom és az iskolázás ügyének szervezett irányítására és 45
