Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása

puszta; ebben az évben azonban megtörtént a legelő elkülönítése, amikor egy részt a békéscsabai parasztok kaptak meg, a többi az uraságé maradt.

40 A legelő elkülönítés után a csabai gazdák felosztották maguk között a nekik jutott legelőrészt, feltörték és mint a határ többi részét, ezt is sűrűn telepítették be tanyákkal. A földbirtokosok kezén maradt nagyobb részhez azonban nem nyúlhattak. Amikor aztán a 19. és 20. század fordulóján a békéscsabai parasztság körében egyre égetőbb lett a földhiány, a gerendási nagybirtokosok egymás után parcellázták birtokaikat. 1900-ban Békéscsaba városa a Trautmannsdorf birtokból vett 2462 holdat s azt 123 csabai lakos közt parcellázta.

41 A 2790 holdat kitevő Apponyi - Gerendás pedig 1907-ben került felosztásra, ezt nagyobb részben orosházi magyarok, kisebb részben békéscsabai szlovákok vették meg. A békéscsabaiak az egész lakosságnak kb. 1/3 részét alkották. A telepítés idejéből való, békéscsabai eredetű családnevek: Bagyinka, Bartyik, Bohus, Botyánszky, Czepó, Csicsely, Drienyovszky, Gajdács, Gyebnár, Gyebróvszky, Gyeraj, Hanko, Hrabovszky, Hugyecz, Jagyugya, Kesjar, Knyihár, Kocziha, Kraszko, Krnács, Laczo, Lipták, Machlik, Mázán, Medovarszky, Ondrejcsik, Orjescsik, Susánszky, Szekerka, Vidovenyecz, Vlosko, Zahoran, Zatyko, Zuba, Zsilinszky stb. A politikai község 1924-ben alakult meg. Az evangélikus híveket egy ideig a békéscsabai anyaegyház gondozta. Egy tanyai iskolát itt már 1895-ben építtetett, a belterületi iskolát pedig 1922-ben szervezte meg. Az 1931/32. tanévben a két evangélikus egyházi iskola tanulóiból 51 magyar és 85 szlovák anyanyelvű, a tanítás nyelve is magyar és szlovák.

42 A gerendási leányegyház 1926-ban lett önállóvá, amikor is a békéscsabai anyaegyháztól az induláshoz két iskolát, tanítói lakot és három vagon búzát kapott. A paplakot mindjárt az önállósulás évében építették. Kiss Benő lelkész szervező munkája után bátyját Kiss Kálmánt választotta meg a gyülekezet első lelkészéül (1926-1935-ig). Utána Solymár Pál békéscsabai hitoktató lett gerendási lelkész, aki azonnal templomépítéshez látott. Az új templomot Raffay Sándor püspök 1937. máj. 9-én szentelte fel.

43 A község és az evangélikus gyülekezet gyors, szép fejlődésnek indult. 1930-ban a község lakóinak száma már 2188, akikből 915 vallotta magát szlováknak. A lakosságcsere következtében ez a gyülekezet is apadt lélekszámban. Az istentiszteletek 1956-ig magyar és szlovák nyelven folytak, ekkor azonban a gyülekezet lemondott a szlovák istentiszteletekről, azért, hogy a hozzájuk helyettesíteni járó Keveházi László békéscsabai segédlelkészt - aki csak magyarul tudott, de akit nagyon megszerettek megkaphassák lelkészüknek. A gyülekezet lelkésze 1958-tól Nagybocskai Vilmos. 40 Márkus 321.41 Monográfia 48. (Korniss I.) 42 Szentkereszty 96.43 Hlásnik 1937. 5/118. 63