Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása
g) Elek [...] Erre a vidékre Harruckern János György báró 1724-ben Bajorországból hozott római katolikus vallású németeket, majd 1744-ben Würtenbergből újabb német telepesek jöttek. így lett Elek tiszta német és tiszta rk., igen rendezett, vagyonos község. 1946-ban azonban a német lakosok jelentős részét kormányzatunk kitelepítette Németországba, helyükbe Békés megye különböző helységeiből - így Békéscsabáról is - magyar, szlovák és román telepesek érkeztek. így lett Elekből négy nemzetiség (magyar, német, szlovák, román) és négy vallás (római katolikus, evangélikus, református és görök-keleti) községe. A lakosság kicserélése során 750 ház cserélt gazdát. 44 Az 1945 előtt alig pár evangélikus lelket számláló eleki szórvány (1913-ban itt mindössze 22 evangélikus élt) lélekszáma 1946-ban egyszerre 850 lélekre ugrott, ekkor már 147 evangélikus gyermek hitoktatásáról kellett gondoskodni. Az egyházkerület püspöke 1946. szept. 20-án Hernád Tibor oki. lelkészt küldötte ki a sokfelől összeverődött evangélikus hívek összegyűjtésére. Hernád Tibor a rábízott feladatot gyorsan és lelkiismeretesen megoldotta. Az államtól lelkészlakás és imaház céljára egy házat igényelt és kapott, az új gyülekezet anyásodását Kétegyháza és Lőkösháza hozzácsatolásával 1947. febr. 25-én mondotta ki az egyházkerület közgyűlése. Az új egyházközség első rendes lelkésze a szervezést végző Hernád Tibor lett, akinek beiktatása 1947. május 18-án történt. 45 Az egyházközség hívei kb. 1/4 részben békéscsabai szlovák származású evangélikusok voltak. A családnevek között találjuk ezeket: Andó, Bakos, Betko, Botyánszky, Gécs, Hanko, Hrabovszky, Kelle, Keller, Kocziha, Kolarovszki, Lehoczky, Mázán, Martincsek, Medovarszki, Nádas, Nóvák, Potocska, Sajben, Salamon, Salát, Such, Uhrin, Uhljár, Zahorán, Zdolik, Zsíros. Az új egyház gyülekezeti élete szépen indult. Azonban csakhamar megtorpant, mert az új letelepülők egy része nem gondolt komolyan a maradásra, rablógazdálkodást folytatott. Eladta a kapott épületekből mindazt, ami mozdítható volt, azután továbbállt, amilyen gyorsan lehetett. Az új gyülekezet lélekszáma - egyéb okok miatt is - rohamosan apadt. Mutatják a következő számok is. Eleken 1947-ben 30 evangélikus gyermeket kereszteltek, 1948-ban 19-et, 1949-ben 20-at, 1960-ban pedig már csak hatot. Ennek a nagy visszafejlődésnek egyik oka volt, hogy a gyülekezet lelkésze Hernád Tibor igen korán, 1950-ben elcserélte állását a tályai egyházközség lelkészi állásával. Utána az elerőtlenedett kis gyülekezet rendes lelkészt már nem tudott volna eltartani, ezért Hernád Tibor helyére csak egy nyugdíjas lelkész, Zeman Zoltán érkezett, aki 1950-től 1961-ig volt az eleki evangélikusok lelki gondozója. Az ő eltávozása után már nem lehetett szó Eleken semmiféle jellegű ev, lelkészi állomás fenntartásáról. Elek újra a gyulai evangélikus egyházközség filiájává lett, a volt lelkészi lakásba is a gyulai egyházközség kántora költözött be, aki levitaként az istentiszteleteket is megtartja azokon a vasárnapokon, amikor az anyaegyház lelkésze nem jár ki. Az eleki leányegyház lélekszáma ma már 120 körül van. Az istentiszteletek nyelve egész idő alatt kizárólag magyar volt. Maday 153. A-B jkv. 1947. (esperesi jelentés 8.) 64
