Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A „Cabiansky Kalendár” jelentősége az alföldi szlovákság életében

névjegyzéssel Morhács Márton, a budapesti szlovák ev. egyház lelkésze, a többit főként a naptár szerkesztője, Szeberényi Lajos Zsigmond esperes. Pl. az 1926. évi szám mintegy 46 írásából 16 Szeberényi Lajos szerkesztő, 10 pedig Morhács Márton tollából való, sőt, föltehető, hogy a 13 névtelenül közölt cikk között is akad tőlük való. Később változik a helyzet, amikor a harmincas években -erről majd még részletesebben is szólunk- bekapcsolódott az írásba egy sereg hazai szlovák népi író, akik egyaránt képviselték a békéscsabai, szarvasi, tótkomlósi, pitvarosi, kondorosi, nagybánhegyesi, sőt a nógrádi és nyírségi szlovák elemet is. [...] A naptári rész v A Cabiansky Kalendár szoros értelemben vett naptári része nem volt mindig egyforma terjedelmű és beosztású. A végül is kialakult és leggyakoribb forma bemutatására vegyük pl. az 1929. évfolyamot. A 2. és 3. oldalon közli a világtörténelmi események (Róma alapítása, a Hedzsra, Amerika felfedezése stb.) óta eltelt évek számát, a nap- és holdfogyatkozásokat, a csillagképek jeleit (zodiákus), a hold változó formáit. Ezután következik (minden egyes hónap két oldalon) a tulajdonképpeni naptár. [...] Az élen áll a hónap jelmondata, pl. a januáré: "Ha az év elején nedves idő járja, A borász mérgében a haját cibálja." Vagy a februáré: "Örül gazda, ha Gyertyaszentelő napja Fagyával két kabátot kényszerít rája." Ez után következnek az egyes napokhoz fűzött megállapítások, pl. ilyenek: Az első esküvők, lakodalmak. A medve a másik talpát nyalja. A fonás a vége felé jár. A juhok elleni kezdenek. Ásó, kapa elő a kuckóból. A kuckóba a csizmákkal. 12. Jó kaszavásár. Most vásárolj erőstúrót (brindzát). Szorgos kendertilolás. Október 31. Megnőtt a kemence becsülete. A naptári részben némely évfolyamnál üres vonalas lapok is találhatók a házi feljegyzések számára. Ezeken örökítette meg a gazda évi terméseredményeit, az elléseket, a felfogadott béresek fizetését, a levonásokat, a gazdasszony pedig a tojáshozamot, a kotló-, libaültetések idejét, a kikelt aprójószág számát, stb. Sok mindent elárulnak korukról és embereiről e lapok nehézkes írással rögzített feljegyzései. [...] Január 18. 23. 31. Február 5. Március 5. 30. Június 12. Szeptember 10. 20. 85