Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A „Cabiansky Kalendár” jelentősége az alföldi szlovákság életében

antiszemitizmus itt is sokak szívében gyökeret vert. Szeberényi Lajos Zs. ilyen körülmények között, a nemzetiségek elleni gyűlölet és az antiszemitizmus hullámverése által elborított országban szlovák, tehát nemzetiségi naptárt szerkesztett és azt éppen zsidó nyomdában nyomatta ki. Az első szám A naptár első száma rendkívül szerény volt. Mindössze 20 oldal. Túlnyomó részét a naptári rész foglalta el, az után négy rövidke írás következett: Újévi gyöngyszemek, A gyulai vár visszafoglalásának története, JA.Krilov oroszból fordított verse és egy, a szerző megnevezése nélküli "Kivágták a nyírfát" c. versike. Végül fél oldalon a Békés megyei vásárok jegyzéke. A hátlap külső oldalán a naptárt előállító nyomda megnevezése: Tevan Adolf Békéscsaba. A címlap szövege (itt magyarul): "Cabiansky Kalendár az 1920. szökőévre. Ára 4 Kor. Békéscsaba. Az Egyházi Könyvkereskedés kiadása." A címlap, de meg ez egész első évfolyam érdekessége a címlap jobb felső sarkába nyomott román cenzori engedélyezés: "Censurat: Turicius."

9 A naptár fejlődése V Az előző pontban láttuk, hogy milyen is volt a Cabiansky Kalendár első, 1920. évi száma. Bizony az terjedelmében nagyon szűk, tartalmát tekintve pedig szegény, kifejezetten gyönge volt. Ha képet akarnánk használni: olyan volt, mint egy kisded, mint egy most született csecsemő. Azonban, amint a kisdedek általában, ez a naptárcsecsemő is csakhamar fejlődésnek indult. Terjedelmében is, hiszen az 1921. évi már 45, az 1922. évi 95, az 1924. évi 131, az 1925. évi pedig már 144 oldalt tartalmaz. Ettől kezdve nagyjából 120-130 oldalon jelent meg minden évfolyama, egyes háborús évek kivételével. De nőtt, gazdagodott a naptár tartalmilag is. Az első évfolyamokban csak néhány külföldet ismertető cikk, életrajz, oktató írás található. A versek és elbeszélések leginkább szlovák klasszikusoktól valók. (A. Sládkovií, Somolicky, Vrbicky, Vajansky) vagy oroszból való fordítások (Tolsztoj, Puskin, Csehov). Az alföldi szlovák költészetet kizárólag az egykori békéscsabai tanító, Sztraka Károly verses tanmeséi képviselik, a Békés megyei szlovákság életével való kapcsolatot pedig a Békéscsaba alapítása című folytatásos történeti ismertetés jelenti.

10 Azonban csakhamar új témákkal gazdagodik a naptár tartalma, amikor feltűnnek benne a helytörténeti, néprajzi, gazdasági, nyelvészkedési írások. A kialakulás ez első korszakában nagyon szűk körből verbuválódott a naptár írógárdája is. Leginkább lelkészek írták cikkeit. Az egyházi vonatkozásúakat M.M. 9 Az első szám már nagyon ritka. Egy példánya 1972-ben Mekis Ádám békéscsabai ev. esperes tulajdonában volt. 10 CK. 1922-25. 84