Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
A „Cabiansky Kalendár” jelentősége az alföldi szlovákság életében
No, és vajon mi a helyzet a szlovák nyelvű naptárakkal? Az első cseh nyelvű naptárt 1489-ben Pilsenben nyomták. A legrégibb szlovák kalendárium megjelenési évét pedig Rizner bibliográfiája 1653-ra teszi. E naptár Trencsén szabad városában Benyam Lőrincnél nyomatott." Azután következtek a Neubart Kristóf szerkesztette lőcsei naptárak kb. 1670-től, majd sok más naptár után a Ján Chrastina ev. líceumi tanár szerkesztette pozsonyi kalendáriumok 1758-tól. Chrastina érdeme, hogy az előzőkhöz képest lényegesen gazdagította naptárainak a tartalmát. A régi szlovák naptárak egyik legkiválóbbja volt az ugyancsak pozsonyi ev. liceumi tanár, Jur Palkovic szerkesztésében 1805-től 43 éven át egyfolytában megjelentetett Wetssj a Zwlasstnejssj Nowy a Stary Kalendár (Nagyobb és Különlegesebb Új és Régi Kalendárium). 8 Nos, üyen neves naptárelődök nyomába lépett a békéscsabaiak szlovák nyelvű naptára, a Cabiansky Kalendár. V A Cabiansky Kalendár születésének körülményei [...] A 20. sz. elejére azonban már megcsappant az egyházi irodalom iránti e nagy érdeklődés. A biblikus cseh nyelven írt több száz oldalas könyvekkel az akkori békéscsabai szlovákok már nem tudtak mit kezdeni, a korszellem is másfelé irányította figyelmüket. Egyre keresettebbek lettek az élő szlovák nyelven írt kisebb kiadványok, újságok, naptárak. Az első világháború előtt és alatt az egyházi sajtótermékek közül Békéscsabán a legolvasottabb volt a Liptószentmiklóson megjelenő Tranovsky Kalendár és az ugyanott szerkesztett Posol z pod Tatier (Tátraalja Követe) c. hetilap. Világi lapok közül rendszerint valamelyik Pesten, vagy Felvidéken megjelenő hetilapot és a Vlast' a svet (A haza és a világ) c. képes folyóiratot olvasták a csabaiak. Ez utóbbinak első évfolyama 1886-ban jelent meg Budapesten, kiadója a Szlovák Művelődési Egyesület, szerkesztője Jozef Hoblík. A Békéscsabán olvasott szlovák sajtótermékek ez időben tehát jórészt az akkori Felvidéken jelentek meg. Ezért, amikor az első világháború végén bekövetkezett az összeomlás, a békéscsabai evangélikus szlovákság egyszerre megszokott olvasnivalója nélkül maradt. Valamit tenni kellett. Az új helyzet támasztotta igényt elsőnek Szeberényi Lajos Zs. esperes ismerte fel, s már 1919-ben megszerkesztette és a Tevan Nyomdában kinyomatta a békéscsabai szlovák naptár első évfolyamát, az 1920. évi Cabiansky Kalendárt. Szeberényi számára nem lehetett könnyű és nem volt kockázatmentes sem ez a vállalkozás. A régi Magyarország széthullása következtében nagy volt a magyarság körében az elkeseredés, mely csakhamar az utódállamok népei, ugyanakkor a hazai nemzetiségek elleni gyűlöletbe csapott át. Mindenki gyanús és hazaáruló volt, aki a nemzetiségekkel együtt tartott, vagy akár csak együtt érzett is. Ugyanakkor alig pár hónappal korábban bukott el a Tanácsköztársaság, az országban tombolt a fehérterror, s bár a Tiszántúl, így Békéscsaba is 1919 őszén még román megszállás alatt volt, az 8 Kr&néiy 234. 83
