Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása

d) Békés [...] Békést 1404-ben Maróthy János macsói bán kapta Zsigmond királytól birtokul. Eléggé népes község lehetett, mert állandó heti piaca volt. 1467-ben városi rangra emelkedett. Földesura az u.n. Kastélyzugban megerősített váracskát emelt. A török 1563-ban foglalta el. Lakosai közül sokan a török uralom idején is helyükön maradtak, közvetlenül felszabadulása előtt, 1694-ben Békés mégis a császári hadvezetés taktikájának esett áldozatul, mivel az lakosságát szétszélesztette, hogy a törököt minden utánpótlási lehetőségtől megfossza.

63 Békés régi lakosai, leginkább református vallású magyarok, 1700-tól kezdtek ismét visszaszállingózni. Ezután rohamosan emelkedett a lélekszám, mely 1930-ban már 28.907, Békés ekkor Magyarország legnagyobb községe.

64 A török uralom után újjáéledt Békésben hosszú időn keresztül nyoma sincs az evangélikusságnak. Az Evangélikus Egyetemes Egyház Névtára 1880. évben is még csak 10, azaz tíz evangélikust tart számon. Ettől kezdve azonban rohamosan változik a helyzet. Az 1900-as népszámlálás már 823 evangélikust talál Békésen, akik közül 502 szlovák; 1910-ben pedig már 1196 a Békés területén élő evangélikusok száma. Természetes, hogy ezek nem itt születtek, hanem a környező evangélikus helységekből, legfőképpen Békéscsabáról szivárogtak be. A békéscsabaiaknak ez a rohamos térhódítása a századforduló táján történt, amikor is békéscsabai szlovák evangélikus gazdák földeket vásárolva megszállták a békési határnak Csaba felé elő részeit (Borosgyán, Pece, Gyúr), ahol tanyákat építve virágzó paraszti gazdaságokat létesítettek. Békésen és a békési határban élő evangélikusok családi nevei között találunk ilyen csabai neveket: Bohus, Hursan, Gyeraj, Kiszely, Koszecz, Koszna, Knyihár, Lukoviczki, Salamon, Sztankó, Zsíros stb. [...] Békéscsaba mégis csak 1935-ben küldött ki egy diakonisszát az ott élő hívek számbavételére s amikor az megtette jelentését, hogy százszámra élnek ott evangélikus családok, akkor 1936-ban Abaffy Gyula hitoktató lelkészt küldötte el a csabai egyház e szórványhívek gondozására.

65 Lényegében ekkor történt a békési evangélikus egyházközség önállósulása. Mivel azonban az evangélikus vallású lakosok az óriási békési határnak Csaba, illetve Mezőberény felé eső részén élnek leginkább s így a régi anyagyülekezeteikkel elég szoros kapcsolatban élnek, az új békési evangélikus egyházközség csak nehezen fejlődött. Temploma ma sincs, csak lelkészlakása, melyet közegyházi segítséggel 1950ben vásároltak s amelynek egyik melléképületében van a célnak nem éppen megfelelő istentiszteleti helyiség. Külföldi evangélikus egyházaktól nyert pénzbeli segítséggel s a maguk áldozatával a folyó 1963. évben építik át ezt az imatermet a békési evangélikusok a célnak jobban megfelelő imaházzá. A gyülekezet lélekszáma ma 900, az istentisztelet nyelve magyar, mindig is az volt, mert a Békéscsaba felé eső határrészen lakó szlovák származású evangélikusok nem igen mennek Békésre istentiszteletre, inkább bejárnak tovább is Békéscsabára. Békés evangélikus lelkésze 1957 óta Gabányi Géza. 63 Uo.243.64 Uo. 239. 65 Ev.jkv. 1935. márc. 1. 69