Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása

e) Újkígyós és Szabadkígyós [...] Kígyóson a török uralom alatt is volt település. Egy adat szerint 51 család élt itt. A törökdúlás végére azonban ez a település teljesen elpusztult. A 19. sz. elején a birtok a Wenckheim grófok kezébe került. A jelenlegi Szabadkígyós területén (azelőtt Ókígyós) volt a gazdaság központja a majorokkal. Wenckheim József gróf 1815-ben kb. 100 Torontál megyei dohánytermelő r.k. magyar családot telepített le birtokán s ezzel vetette meg Újkígyós község alapját. 66 Ezt a községet a major körüli régi településtől megkülönböztetendő nevezték Új-Kígyósnak, de nevezték "Dohányos" és "Kis"-Kígyósnak is. 67 Kígyós lakossága jó ideig tiszta magyar és r.k. volt. Az 1840. évi (ev.) Egyházi Névtár Kígyóson mindössze 5 (öt) evangélikust tartott számon. Ezzel szemben 1880­ban már 182-t, az 1910-es népszámlálás pedig Újkígyóson már 540 evangélikust talált. Az evangélikusok közül Kígyóson 1910-ben 127 lélek, 1920-ban pedig 227 lélek vallotta magát szlovák anyanyelvűnek. Az első békéscsabai szlovák evangélikus betelepedők azok a béres, cseléd em­berek voltak, akik az ókígyósi Wenckheim uradalomban szolgáltak. Újkígyósra is előbb így, munka után, majd később földvásárlás révén jutottak el a csabaiak, mint a fentebbi számokból kitűnik, e század elején. Az ezen a nagy területen szétszórtan élő evan-gé­likusok egyházilag hosszú időn keresztül teljesen gondozatlanok voltak. Eredetileg hosszú időn keresztül a békéscsabai egyházhoz tartoztak, de a csabai lelkészek isten­tiszteleteket nem tartottak Kígyóson, csak egyes személyhez kötött egyházi szolgála­tokat (temetés, betegúrvacsoráztatás) elvégezni szálltak ki. 68 A bodzásottlakai ev. egy­házközség megalakulása után a Kígyósok területét egyházilag odacsatolták. A lelkigondozás azonban ekkor is csak annyiból állott, hogy a bodzási lelkész nagy ün­nepeken istentiszteletet tartott és úrvacsorát osztott a kígyósi híveknek. 69 Pedig a rendszeres egyházi gondozás az állandó beszivárgás és az ennek következtében beálló lélekszám növekedés miatt egyre sürgetőbbé vált. A nagy lélek­számú Békés megyei szórványok elhanyagolt helyzetére országosan is felfigyeltek az evangélikus egyházban és Sárkány püspök 1899. márc. 15-én kelt leiratában a népes Békés megyei filiák, illetve szórványok anyásítását javasolja. Újkígyóson ekkor már 526 evangélikus él. A kígyósi evangélikusokról való lelki gondoskodás ügye mégis csak lassan haladt előre. Ennek egyik oka a r.k. Wenckheim grófok vallási bigottsága is volt. Birtokukon még az 1930-as években sem engedték meg sem evangélikus istentisztelet tartását, sem pedig evangélikus cselédeik gyermekeinek hitoktatását. Országos botrány volt, hogy Kígyóson az evangélikus iskolás gyermekek hitoktatását évekig a vasúti váróteremben kellett tartani, majd pedig a békéscsabai egyház arra kényszerült, hogy az ókígyósi Wenckheim birtok határán, de már békéscsabai területen iskolapületet emeljen (1913­ban, kerekkígyósi iskola), ahová azután a gróf úr béreseinek gyermekei is eljárhattak hitoktatásra. Márkus 301.­Maday 438. Püsp. jkv. 1868. A-Bjkv. 1916.29. 70

Next

/
Thumbnails
Contents