Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása

c) Gyula [...] Gyula területe a 15. sz. elején Maróthy János macsói bán birtoka lett, aki a telepet csakhamar városi rangra emelte, majd az előre törő török ellen erődített várkastélyt építtetett 1435-ben. A gyulai várat a török 1566-ban foglalta el s csak 1695ben szabadult fel.

58 A török kitakarodása után az elnéptelenedett város lassan újra benépesült, előbb szerb, majd magyar, német, és román lakossággal. A reformáció idején Gyula lakossága csaknem teljesen evangélikus, majd a kálvinizmus terjedésével református lett. Nagynevű papjai között voltak Szegedi Kiss István és Sztáray Mihály reformátorok.

59 Az ellenreformáció, illetve a kálvinizmus terjeszkedése a gyulai evangélikusságot teljesen megsemmisítette, annyira, hogy pl. 1840. évben Gyulán egyházilag mindössze 20, azaz húsz evangélikust tartottak számon.

60 Lassan azonban - és pedig elsősorban Békéscsabáról - megindul Gyula területére az evangélikusság beszivárgása. Az 188 l-es Evangélikus Egyetemes Névtár szerint Gyulán már 380 evangélikus él. Ezek a beszivárgók valószínűleg elsősorban mesteremberek, cselédek, kisebb számban hivatalnokok voltak, majd megkezdődött a békéscsabai szlovák evangélikusok földvásárlása a Békésecsaba felé eső határrészen, ahol a csabaiak egymás után építik fel szép tanyáikat. Hogy mennyire békéscsabai eredetű a gyulai új evangélikusság, mutatja az alábbi adat is. Gyulán 1890-ben a 19.991 lakosból 561 szlovák anyanyelvű és 542 evangélikus vallású. A két szám szinte teljesen azonos egymással.

61 Később természetesen a megye minden részéből, így a magyar Orosházáról is történt evangélikus beszivárgás, aminek következtében a megnövekedett, de gazdátlan evangélikusságot egyházilag is gondozni kellett. 1907-től Békéscsabáról járt ki lelkész és kántor, 1923-ban a gyulai evangélikus filia anyaegyházzá lett; az első lelkész Kemény Gábor. Templomot 1927-ben, parochiát 1930/31-ben építettek.

62 A gyulai evangélikusok száma ma 700. Az istentiszteletek nyelve mindig magyar volt. Oka talán az, hogy anyaegyházzá szervezése idején a városban lakó evangélikusság már magyarnak vallotta magát, a gyulai határnak Békéscsaba felé eső részén lakó szlovák ajkú tanyai evangélikusok pedig részben Békéscsabára, részben pedig a közvetlen szomszédságukban lévő Békéscsaba - Fényes-tanyai iskolában tartani szokott istentiszteletekre jártak, illetve járnak. Gyula területén élő békéscsabai eredetű evangélikus családok nevei: Áchim, Bencsik, Bohus, Bogdanov, Cselóvszki Dohányos, Dudás, Flender, Gajdács, Hankó, Havrán, Hrabóvszki, Huszár, Kesjár, Laczó, Lehoczky, Liker, Lipták, Martincsek, Mekis, Mengyán, Nemes (Nyistyár), Petrina, Pilinszki, Pluhár, Sajben, Susánszki, Szák, Szluka, Szokolai, Uhrin, Vandlik, Vraukó, Zsilinszky stb. [...] Békés vármegye 197,Márkus 205. (Ev.) Egyházi Névtár 1840. Karácsonyi II. 161. Márkus 176. 58 59 60 61 62 68