Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A békéscsabai evangélikus szlovákság szétrajzása

boles megye területéről tiltsa ki, az imaházat pedig földig romboltassa le. A nyíregyházi evangélikusok éjszakának idején maguk sírva szedték széjjel drága lelki hajlékukat. Egy-egy értékesebb alkatrészt magánházaknál rejtettek el, így pl. a harangot a Súlyán tanyán. A vallási zaktalás tovább is folytatódott. Mária Terézia felszólította az uraságot, hogy evangélikus jobbágyait bocsássa el. Éppen aratás ideje volt. Nagy rémület és elkeseredés támadt a hírre. A grófnak mégis sikerült engedélyt szerezni evangélikus jobbágyai maradásához, sőt ahhoz is, hogy istentiszteleteket tarthassanak. Templomuk nem volt, hát az urasági csűrt takarították ki és alakították át Isten hajlékává. Sátoros ünnepeken maga a gróf hozatta el mindig Debrecenből az odamenekült Vandlik Mártont, aki ilyenkor istentiszteletet tartott, úrvacsorát osztott, keresztelt és házasokat esketett. Vandlik ebben a formában 1766-ig végezte szolgálatát. A türelmi rendelet megjelenése után a nyíregyházi evangélikusok, akik akkor már négyezren voltak, templom építésére kértek engedélyt. Az új, hatalmas templomot 1786. okt. 22-én szentelte fel Coroni Frigyes gömöri esperes. Ettől fogva Nyíregyháza és benne az evangélikus gyülekezet rohamosan fejlődött. A jobbágy nép 1824-ben 730.000 forinttal megvásárolta az uraságtól a határt s ezzel szabaddá lett. Az evangélikus gyülekezet bent a városban és kint a tanyákon egymás után építette iskoláit, egyházi gimnáziumot szervezett, szeretetintézményeket létesített. 1911-ben püspöki székhellyé vált. Geduly Henrik, Dómján Elek, Turóczy Zoltán és Dr. D. Vető Lajos voltak püspök- papjai. Nyíregyháza egyik hű fia: Vietórisz József Kelló Gusztáv szarvasi lelkész nyelvi útmutatása mellett magyar nyelvre fordította az egész Tranosciust.

20 Békéscsabán is megtalálható, tehát valószínűleg onnan származó evangélikus családnevek voltak Nyíregyházán: Asztalos, Bencsik, Bánszki, Balázs, Béres, Boros, Csernák, Csernyik, Dudás, Filyó, Galó, Gyebrovszki, Jánovszki (Jánovszky), Kazár, Kitka, Kolimár, Kovács-Zemen, Kiszely, Kovács-Zelenjánszky, Laczó, Lehoczky, Lipták, Potocki, Sajben, Sipos, Szpisják, Simkó, Stevanyik (Stefányik), Suhajda, Szász, Szikora, Szolár, Sztraka, Sztankó, Tarczali, Urbán, Vrbóvszki, Vidoven (Vidovenyecz), Zajácz.

21 A nyíregyházi telepes - evangélikusság természetesen nemcsak az egyházi közösséget építette, hanem magát a várost is felvirágoztatta. Nyíregyháza megyeszékhely lett. Különlegessége a tanyavilág, ahol a tanyák nem szétszórtan, mint az Alföld egyéb vidékein, hanem csoportosan, "bokrokban" helyezkednek el. A nyíregyházi tirpákok munkája révén vált híressé a szabolcsi burgonya és a nyírségi Jonathanalma, mindkettő, de különösen is az utóbbi világmárka, hazánk gazdasági életének drága kincse. A nyíregyházi evangélikus gyülekezet, amikor a legnépesebb volt, 23.000 lelket számlált. A lakosságcsere idején többezer lelket vesztett, mai lélekszáma 18.000. Az istentiszteletek nyelve évszázadokon át szlovák és magyar volt; a lakosságcsere lebonyolódása után azonban nem volt többé, aki a szlovák istentiszteletre eljárjon, így azóta az istentisztelet nyelve kizárólag magyar. 20 Rőzse 149. 21 Vietórisz 11. 55