Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Vidám Csaba

Gazdinie ho uz poznaju a preto mu tak odpovedaju: - Dán ti jest, ac pomözes volac driev! (Lebo vedele, ze a& mu driev dajú jest, Duro bez práce unde.) [...] [Megvan a magához való esze A gerendási Libent Gyuri nem egész tökéletes, de azért megvan a magához való esze. Tanyáról tanyára jár és mint valami kisgyerek panaszkodik a gazdasszonyoknak: - Gyurka éhes! A gazdasszonyok azonban már ismerik, s ezért így felelnek neki: - Adok neked enni, ha előbb segítesz valamit! (Tudták, hogy ha előbb enni adnak neki, Gyuri a munka elvégzése elől elszökik.)] Tojeinsie Janó tiahol po ulici, ozraty ako slon. Stretol ho pán farár a pocne ho karhat: - Ty hlupák! horSí si od vola, lebo ten, ked piie, vie co mu je dost! - Proskám ponízene, Pán Velebmí, veed ked voodu piijem aj ja viem, dosf. [...] [Az más Janó tántorog az utcán, részeg mint az elefánt. Találkozik vele a lelkész úr és korholni kezdi: - Te fajankó, rosszabb vagy az ökörnél, mert az, amikor iszik, tudja mennyi neki az elég. - Kérem alázatosan Tisztelendő Úr, hi-hiszen, amikor v-vizet i-iszom én is tudom m-mi nekem az elég.] Uprimná mienka Hnal pastier desaí veíkych baranov na hospodársku vystavu. Ale barany ustáli a na uhle jednej ulice zastáli. Stary^ juhás bol vo vefikom rozpaku, lebo barany si umienili, ani krok neisf dalej. Okoló baranov sa veiké mnozstvo divákov shromazdilo .a mnohí v íazkom polození postavenému starému juhásovi pomoct chceli - kricali na baranov, strkali ich, ale tie len nechceli sa pohnúf. Stanjr juhás ked to videl, obrátil sa k obecenstvu a cele uprimne dal vyraz svojmu presvedceniu: - Ludia moji! V tomto íazkom polození viae hodny by bol jeden dobry pes, ako vy vSetci! [...] [Őszinte vélemény Hat nagy birkát hajtott a pásztor a gazdasági kiállításra. A birkák azonban elfáradván megálltak egy utcasarkon. Nagy zavarban volt az öreg juhász, mert a birkák elhatározták, egy lépést sem tovább. A birkák körül nagy tömege verődött össze a kíváncsiaknak, akik közül sokan megpróbáltak segíteni a nehéz helyzetbe került juhászon - kiabáltak a birkákra, lökdöstek őket, de azok csak nem akartak mozdulni. Látva ezt az öreg juhász, odafordult a közönséghez és nyíltan hangot adott meggyőződésének: - Emberek! Ebben a nehéz helyzetben többet érne egy jó kutya, mint maguk coo mi je 319