Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Vidám Csaba

[A cigány és az ördög A cigány és az ördög találtak egy lovat. Alkudoztak, kié legyen? Végül megegyeznek: aki a lovat el tudja vinni, azé lesz. Elkezdik egymást unszolni: - Próbáld meg! - Én nem, próbáld te! Na végül az ördög kezdi el. Próbálja a lovat az első lábainál fogva a hátára venni, de sehogyan sem tudja felvenni. Odaszól tehát a cigánynak: - Most próbáld te! Az lábai közé kapta a lovat és elment vele.] Väcsia svina Kral pripraviv hostinu. Zavolav si velkú spolocnostl Hostia sa najedli, az sa pukali. Niekerf hlasne grgali pri stole. Nepácilo sa to královi, ale zato nepovedav ani slovo. Pozdejsie sa póton kral prechádzal pri potoku. Tan sa kupai edon cigán, sakovie kunste robiv a medzi tym aj strasne zabzdiv. - Ty cigán! ci ty vieí» takto bzdif kedy chces? - Ja ta! [...] [Nagyobb disznó A király lakomát rendezett. Nagy társaságot hívott össze. A vendégek úgy jól laktak, majd szétpukkadtak. Némelyek közülük hangosan büfögtek az asztalnál. Nem tetszett ez a királynak, de azért nem szólt egy szót sem. Később a király sétált a patak partján. Ott egy cigány fürdött, mindenféle figurákat csinált és közben szörnyű nagyot szellentett. - Te cigány, tudsz te szellenteni, amikor csak akarsz? - Én igen!] Strach Slovak sa zberav na Dolniake do robote. Vela pocuv rozprávaí o ton, ako je tan, ze tan ludia jedia zltnvo chleba. Ked sa odberav od zene, tak jej strachon vraví: - Nevien, ze ako to tan bude? Uz* son jedov ovsanégo, jedov son aj roznavégo, ale ako buden tan jestzitnégo? [Félelem Készülődik a szlovák idénymunkára az Alföldre. Sokat hallott arról, hogy van ott, hogy az emberek búzakenyeret esznek. Amikor elbúcsúzott a feleségétől rettegve mondta: - Nem tudom, hogy hogyan lesz ott? Ettem már kenyeret zabból, ettem kenyeret rozsból készítettet, de hogy eszek majd ott búzakenyeret?] Má rozum pre seba Duro Libent na Gerendási je ni celkon dokonaly, ale zato pre seba len má rozum. Chodí po sálasoch, a ako nejakvo malvo diefa sa gazdinén ponosuje: - Öurko je lacny! 318