Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Csabai kolbász

yorkshirei, a cornwalli és a német nemesített hússertés fajták.

6 Az angol sertésfajták több vonatkozásban szárnyalták túl a korábban kedvelt, értékes mangalicát. Az angol anya sokkal szaporább, egyszerre 8-12 malacot elük, évi szaporulata tehát 16-24 utód, ezzel szemben a mangalica egyszerre csak 4-6 malacot fial, évente tehát 8-12 darabot. Továbbá az angol sertés sokkal gyorsabban fejlődik. Féléves korban már 50-60, egyéves korában 100-150 kg súlyú hizlalás nélkül, míg a mangalicánál a megfelelő súlyadatok 30-40, illetve 60-80 kg, ami természetesen a tenyésztő számára nem mindegy. Végül pedig a takarmányértékesítésben is letagadhatatlan az angol fajták előnye. Ugyanis 1 kg súlygyarapodáshoz az angol sertésnél csak 3-3,5 kg kukoricadara szükséges, míg a mangalicánál kb. 5 kg.

7 Az angol fajtákon kívül Békéscsabán a két háború között igen felkapott volt az úgynevezett "kondorosi" fajta, mely a kondorosi Geiszt uradalomból terjedt el a környéken: nagytestű, derekán széles övvel. A gazdasági élet kérlelhetetlen törvényei szorították ki hazánkban s így Békéscsabán is a mangalica fajtájú sertést a kisgazdaságok, egyben azonban a nagy sertésneveldék, hizlaldák óljaiból is. Bár a békéscsabai sertéstenyésztést a paraszti kis- és középgazdaságok alapozták meg, magas fokra fejlesztése mégis az iparszerű sertéshizlalással függött össze. A Békéscsabai Sertéshizlaló Részvénytársaságot 1911-ben alapította a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rt. A telep befogadóképessége 10 ezer sertés volt, a kihizlalás átlag évi 6 ezer darab. Az Alföldi Sertéshizlaló és Húsipari Részvénytársaságot pedig 1918-ban a Békéscsabai Takarékpénztári Egyesület alapította. Ennek a hizlalótelepnek a budapesti sertéskiállításon bemutatott hízói 1924-ben a nagydíjat, 1925-ben pedig az első díjat nyerték el. Békéscsaba sertéstenyésztése ma is jelentős, sőt virágzó. A nagy területelcsatolások (Kétsoprony, Telekgerendás) ellenére is 1968-ban csak a tanácsi szektorban 25.105 darab sertést tartott nyílván a statisztika.

8 [...] A hizlaláshoz való állatállomány előteremtése; szaporítás, vásárlás A legelső, elengedhetetlen lépés a csabai kolbász felé vezető úton a hizlaláshoz, illetve a vágáshoz szükséges sertésegyedek előteremtése, akár a gazdaságon belüli szaporítás, akár pedig vásárlás útján. A békéscsabai gazda - mondhatni - sosem vásárolt malacot, süldőt, hanem mindig gazdaságán belül szaporította, nevelte az utánpótlást, kivéve, ha fajtacserét kívánt végrehajtani. Minden középnagyságú parasztgazdaságban tartottak 2-4-6 anyakocát (prasacka), kant (kan) ritkábban, de azért a tanyavilágban is akadtak ismert apaállattartó gazdák. Akinek nem volt saját apaállatja, az városi viszonylatban a községi kondába hajtotta ki s a községi kannal búgattatta fel (nabúkat') kocáját, a tanyai kocatulajdonos pedig a környékükön található, ismert kantartó gazda tanyájára Wayand 12-13. Uo.54. Porkoláb 375. 257