Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Adalékok Békéscsaba szociális és kulturális történetéhez

Az alreálgimnázium tanerőiről Szeberényi szerint is egy-egy iskola tanítási eredménye természetszerűleg elsősorban is a tanerő alkalmasságától függ. "Mert lehet különösen a vizsgákon bizonyos csattanós eredményeket mutatni, anélkül, hogy akár a szív, akár az értelem az egész tanév folyama alatt lendületet kapott légyen". Valamint tehát az elemi és felsőbb osztályoknál, ugyanúgy a reálgimnáziumban is elengedhetetlenül szükséges az arra való, tehát alkalmas tanerő. [...] A szervezendő alreálgimnázium pénzügyi megalapozása Szeberényi Gusztáv annyira komolyan vette és reálisnak látta az algimnázium megszervezésének lehetőségét, hogy nemcsak a szellemi arculatát (tanterv, tanítási nyelv, tantestület) vázolta fel, hanem feltárta az anyagi forrásokat is, amelyekből az iskola kiépítéséhez és fenntartásához szükséges pénzösszegek meríthetők. A költségvetés szükségleti oldalának két fő tétele volt. Egyfelől az új tanintézet épületi elemei (tantermek, tanári lakások) előteremtésének követelménye, amit Szeberényi már meglevő egyházi épületek átalakításával vélt megoldhatni, ami természetesen komoly pénzösszegeket igényelt, bár csak egyszeri kiadást jelentett. A szükséglet másik nagy tételét a tanári fizetések, dologi kiadások (fűtés, papír, írószer, könyvtár stb.) jelentették s ezek állandó, évenként ismétlődő kiadások voltak. A négy tanár közül három 600-600 forint évi készpénzfizetést kapna, azonkívül természetbeniekben 20-20 köböl búzát, 6-6 köböl kukoricát, 4-4 köböl árpát, fél köböl kását, 6-6 kocsi szalmát, 3-3 öl fát, a tandíjak meghatározandó hányadát és szállást. A negyedik, rendkívüli tanár csak évi 500 forint készpénzfizetésben és csekély természetbeniekben részesülne. A négy tanterem fűtéséhez 8 öl fa szükséges, a könyvtár és múzeum fenntartására évi 200 forint. Az első évi költségelőirányzat szükségleti oldala tehát a következőképpen alakult: 1. Építkezésekre 15.000,- Ft 2. Tanárok készpénzfizetése 2.300,- Ft 3. A tanári fizetések természetbeniekben kiadandó részének pénzértéke 536,- Ft 4. Tantermek fűtése (8 öl fa ára) 48,- Ft 5. A könyvtár és múzeum fenntartására 200.- Ft Összesen: 18.084,- Ft E költségek fedezetét Szeberényi a következő formában vélte előteremthetőnek: 1. A város felajánlhatná a nagy-kocsma egy évi bérét 5.000,- Ft 2. Egyesek önkéntes adományaiból 2.000,- Ft 3. Az egyháztól építkezésekre két éven át 4.000-4.000,- 8.000.- Ft Összesen: 15.000,-Ft. 250