Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
Adalékok Békéscsaba szociális és kulturális történetéhez
b) A békéscsabai alreálgimnázium terve 42 Minden rosszban van valami jó is. Ennek a különösen hangzó mondásnak az igazsága érvényesült a békéscsabai iskolaügy fejlődésével kapcsolatban is. A kossuthi szabadságharc elbukása után a felülkerekedett osztrák császári hatalom nemcsak a szabadságharcban fegyverrel részt vett honvédeken állt bosszút, sokakat kivégezve, még többeket börtönbe vetve, hanem a szabadságharccal szimpatizáló, azt szellemileg támogató polgári foglalkozású egyéneket is büntette, kit börtönre ítélve, kit pedig állásától, kenyerétől megfosztva. Ez utóbbiak körébe tartozott Breznyik János tanár is, kiváló pedagógus, akit az osztrák hatóság állásából elmozdított. A tétlenségre kárhoztatott, megbélyegzett tanárt néhány békéscsabai család 1855-ben gyermekei mellé városunkba hívta, majd amikor ezt a magániskolát a főszolgabíró részéről a megszüntetés veszélye fenyegette, az evangélikus egyház presbitériuma a tanintézetet a magáévá fogadta, 43 s ezzel számára nyilvánossági jogot biztosított. Breznyik ez iskolában oly kiváló eredményt ért el, hogy bár a tandíj egy-egy tanuló után 100 pengő forint volt évente, ennek ellenére is csakhamar 22 tanítvány gyülekezett köréje. Békéscsaba társadalmában ekkor mozdult meg a gondolat, hogy jó volna az elemi iskolákon túlmenően egy magasabb fokú tanintézetet, gimnáziumot is szervezni s ezért Breznyik eltávozása után sem szűnt meg az általa alapított iskola, hanem Mokry Sámuel, Styaszny Sámuel és Lippert János tanárok 44 gimnaziális fokon tovább oktatták a náluk jelentkezett gyermekeket. Ez az iskola ennek ellenére sem volt igazi gimnázium, hanem inkább csak egyházi pártfogás mellett működő magániskola. Amikor azonban Békéscsaba város tanácsa és váltságbizottmánya a helybeli evangélikus egyháznak 1858. nov. 10-én nemzeti kölcsönkötvényekben 43.000 forintot" adományozott középiskola szervezésének a céljára 45 , ez iskola alapítása, illetve nyilvánossá tétele azonnal megindult. Ezt a folyamatot akarta segíteni, előbbre vinni Szeberényi Gusztáv az alább ismertetendő 1863. évi, illetve alapjaiban már 1858. évben készített alreálgimnáziumi tervezetével. Szeberényi Gusztáv alreálgimnáziumi tervezete Ebben a tervezetben Szeberényi mindenekelőtt is két alapvető kérdéssel foglalkozik. Az első, a szervezendő új iskola jellegének eldöntése. A békéscsabai társadalomban az új iskolával kapcsolatban két ellentétes nézet küzdött egymással. Azok, főként az ún. "úri családok", melyek gyermekeiket értelmiségi pályára szánták, olyan iskolatípust kívántak, mely gyermekeiket magasabb, egyetemi szintű tanulmányok folytatására készíti elő. Ez az iskolatípus a hat, illetve nyolc osztályú gimnázium, melyben a latin nyelv alapos tanítása folyik. Ezzel szemben az oly családok, amelyek gyermekeikből iparos-kereskedőt kívántak nevelni, vagy egyszerűen csak az elemi iskolák nívóját meghaladó műveltségben akarták részesíteni, ezek a szülők a polgári iskola alapítása 42 Szeberényi Gusztáv tervezete: Bes. Ev. Lt. - l-e-98. (Rudolf Gimnázium.) 43 Uo. 5. 44 Uo. 45 Monográfia 325. (Korniss II.) 247
