Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
Adalékok Békéscsaba szociális és kulturális történetéhez
történelmet is. A kezdethez képest haladást jelent a földrajz bevezetése, viszont a természetrajz, a fizika és az irodalom oktatásának még csak a nyomait sem találjuk sehol. Az iskolák tanítási nyelve kezdetben kizárólag szlovák volt, később a magyar és a szlovák nyelv használata párhuzamos. Ezzel kapcsolatban írja dr. Szeberényi Gusztáv a tanyai iskolákról szóló 1885. évi jelentésében: "Talán említenem sem kell, hogy a tanyai iskolákban a magyar nyelv szintén taníttatik, sőt némelyikben a tanonczok a vizsgákon egyaránt magyarul és tótul feleltek." 34 Ez iskolák tanítóinak minden rátermettsége és igyekezete elenére is a tanügyi hatóságok a zugiskolák működésével nem voltak, mert nem is lehettek megelégedve, ezért megindították az akciót felszámolásukra, illetve okleveles tanerőket alkalmazó, rendes népiskolákká való kifejlesztésük érdekében. e) A zugiskolák felszámolása Bánhelyi István, Békés vármegye kir. tanfelügyelője 1881. március 3-án a következő levelet intézte Haan Lajos békéscsabai evangélikus lelkészhez: "Nagytiszteletű Haan Lajos ágost. hitv. evang. lekész úrnak, Csaba. Vonatkozással az 1879. év okt. 22-én 689. szám alatt a tanyai iskolák törvényesítése tárgyában Nagytiszteletűségedhez intézett felhívásomra van szerencsém újból felhívni Nagytiszteletűségedet, szíveskedjék az 1868. évi XXXVIII. t. ez. 133. §-a értelmében olyképp intézkedni, hogy a nevelés-tanítással foglalkozni nem hivatott, oklevél nélküli tanyai tanítók helyében a jövő tanév kezdetétől okleveles tanítók alkalmaztassanak, ellenkező esetben, kényteleníttetném az említett, törvényellenesen alkalmazott tanítókat állomásaiktól elmozdítani, s amaz iskolákat, mint zugiskolákat bezáratni. Kiváló tisztelettel vagyok B.[ékés-] Gyulán 1881. márc. 3-án Nagytiszteletűségednek kész szolgája, Bánhegyi István" 35 E levélből kitűnik, hogy a békéscsabai tanyai, ún. zugiskolák felszámolását célzó állami akció már az 1879. évben megkezdődött. A folyamat azonban meglehetősen sokáig, több mint egy évtizeden keresztül tartott. Az állami tanügyi hatóságok ismételten rendeletekkel, határozatokkal sürgették a zugiskolák bezárását, a békéscsabai evangélikus egyház pedig újra és újra türelmet és halasztást kért. Az állami szervek zugiskolák elleni érvei ezek voltak: A zugiskolák tanítói képesítés nélküli egyszerű emberek, akik a tanítás munkáját nem tudják ellátni. Éppen képzetlenségük miatt az előírt tantárgyak nagy részét (földrajz, történelem, természetrajz, fizika) nem tanítják, elégtelen ez iskolákban a magyar nyelv tanítása és elégtelen a helyüket örökké változtató iskolák felszereltsége is. A tanügyi szervek ez állapotokért a csabai lelkészeket tették felelőssé. A sok támadásra 1882. december 18-án Haan Lajos egy hosszú levélben válaszolt 36 , melyben a békéscsabai evangélikus egyház álláspontját fejti ki a szóban forgó 34 Értesítés az 1885. évben 7-8. 35 Bcs. Ev. Lt. - l-e-116. 36 Uo. 240
