Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
Áchim L. András és a békéscsabai evangélikus egyház
lattá. 26 A szeptember 10-én megismételt közgyűlés már zavartalanul folyt le és közfelkiáltással dr. Zsilinszky Endrét választotta felügyelővé. Az egyházi életből ily módon kiszorult Áchim egész gyűlöletével Szeberényi ellen fordult. Mivel az egyházon belül már nem tehette, azon kívül, a sajtóban, a községi és megyei gyűléseken támadta, gyalázta őt. Amikor pedig az egyház 1910. dec. 22-én új képviselő-testületet választott, ami a népvezér számára újabb kudarcot hozott, gyűlöletének lángja még magasabbra csapott. A nyolc nappal később tartott gyulai megyegyűlésen újra összeszólalkozott Szeberényivel, aminek következtében annyira elvesztette önuralmát, hogy hazatérőben, a csabai vasútállomáson megtámadta és tettleg bántalmazta Szeberényi igazgató-lelkészt. Király István erről a jelenetről röviden így emlékezik meg: Az 1910. dec. 30-iki megyegyűlés után verte meg Áchim Szeberényi Lajos Zsigmondot a békéscsabai vasútállomáson. Párthívei jelenlétében személyesen ütötte és rúgta. 27 Az Áchim és az egyház, illetve annak képviselője, Szeberényi Lajos Zs. esperes közötti ellentét itt érte el csúcspontját. IV. Az Achim és Szeberényi közötti ellentét okainak elemzése Az előző fejezetben láttuk, hogy az Áchim és a békéscsabai evangélikus egyház közötti küzdelemnek több ága volt. Meglehetős ellenzékkel találkozott Áchim az egyházi képviselő-testületben, mely őt többször leszavazta, felügyelői aspirációit meghiúsította. Újra és újra összeütközött a gyülekezet elnökségével (felügyelő és igazgató-lelkész), mégis a háborúskodás legfőként Áchim és Szeberényi párharcában csúcsosodott ki. Nem kerülhető el a kérdés: Vajon mi lehetett ennek az elkeseredett párharcnak az oka? A kenyérkérdés nem lehetett, hiszen az élet két különböző területén (gazdálkodás, lelkészkedés) munkálkodtak, egymás kenyerét el nem vehették. Családi ellentétek sem rejtőztek a dolog hátterében, hiszen semmi kapcsolat sem volt a két család között. Az ellentétek közöttük részben politikai tevékenységük terén jelentkeztek és mivel ez az ellentét egészen a tettlegességig fajult, arra lehetne gondolni, hogy e két vezérkedő férfi politikai látásában bizonyosan alapvető és áthidalhatatlan különbség állott fenn. És itt ér bennünket a nagy meglepetés. Ha kettejük politikai elveit vizsgáljuk, azt kell látnunk, hogy azok a legtöbb kérdésben azonosak, fedik egymást. Lássunk erre vonatkozólag néhány példát. Áchim a békéscsabai szegények, az elnyomottak, a kisemmizettek patrónusa volt, elsősorban az ő helyzetükön igyekezett javítani. De Szeberényi is a szegények oldalán állott. Csabai lelkésszé választatván, alig hogy megmelegedett új munkahelyén, 1896-ban meglapította az Evangélikus Egyházi Könyvkereskedést, azzal az elsődleges céllal, hogy ingyen tankönyvekkel és tanszeKözgy. jkv. 1910. szept. 6/2. Király 541. 217
