Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Áchim L. András és a békéscsabai evangélikus egyház

rekkel lássa el azokat a szegénysorsú iskolásokat, akiknek a szülei gyermekeik számára az irkát és tankönyvet sem képesek megvásárolni.

28 Áchim politikájának az alapját a parasztkérdés jelentette. Ő parasztvezér volt, parasztpártot szervezett, a parasztság kedvezőtlen helyzetén kívánt változtatni, sőt egészen egyoldalúan a parasztságot tekintette a nemzet gerincének. Idézet:"... a földmívelők milliói nem lehetnek segédcsapatok az ipari munkások mögött, az elsőség a földmunkásoké ... Be kell látni minden szocialistának, hogy az ország átalakulása, az osztályuralom megszűntetése csak a parasztság kezdeményezésével mehet végbe."

29 Szeberényi ugyanúgy teljes figyelmével a hazai parasztkérdés felé fordult. Erről tanúskodnak e témával foglalkozó, sorozatnyi művei: A parasztok helyzete Magyarországon (1907), A parasztkérdés külföldön és hazánkban (1908), Tömegmozgalmak az alföldi parasztvárosokban (1913), A parasztság története. A legrégibb időktől napjainkig (1937). Aki ennyi önálló művet s ezen felül is egy sereg cikket, tanulmányt írt a parasztkérdésről, nyílván alaposan beledolgozta magát a témába s annak szakértőjévé vált. Ezt elismerik róla egyébként éles tollú bírálói is. Domokos Szeberényinek "A parasztkérdés külföldön és hazánkban" c. 1908-ban megjelent munkájáról ezt írja:"... bámilyen véleményünk legyen is az alföldi parasztmozgalom ez első számú ellenségének e vitathatatlanul becsületes szándékkal megírt könyve tudományos és politikai értékéről, egy bizonyos: szerzője - amikor a magyar értelmiség köréből oly kevesen - tisztán látta a parasztkérdés megoldásának fontosságát és ahhoz hozzájárulni igyekezett írásban. Értett is hozzá .J'

30 Sőt még Király István is, aki egyébként Szeberényi legkíméletlenebb bírálója, egy helyen így nyilatkozik róla: "Az evangélikus egyház helyi vezetője, Szeberényi Lajos Zs. a parasztkédésnek - a kor színvonalán - jelentékeny ismerője volt."

31 Áchim a parasztkérdés megoldását a földreformban, a nagybirtokok kisajátításában, felparcellázásában és a dolgozó parasztok kezére juttatásában látta. Idézet parlamenti beszédéből: "Utasítsa a ház a földmívelésügyi minisztert, hogy kezdje meg haladéktalanul az előmunkálatot a hitbizományok és papi birtokok állami megváltásának kérdésében ..."

32 No és Szeberényi vajon hogyan látja ezt a kérdést? így ír: "Oroszországot kivéve, nincs állam, ahol oly nagy kiterjedésű latifundiumok lennének, mint hazánkban." "A nagybirtokosok az ország összes földterületének 35 %-át bírják..." "Az egész egyházi kötött birtok meghaladja a két és fél millió katasztrális holdat."

33 Megoldásként ő is az állami és egyházi birtokok parcellázását ajánlja, ami azonban önmagában véve nem elég. A földnek az arra legilletékesebbek és legrászorultabbak kezére kell jutnia. Ezért a törvénynek ki kellene mondania, hogy a parcellázott földből csak az vásárolhat, aki a parcellázott földön maga, vagy hozzátartozói által 28 Presb. jkv. 1896. júl. 20/4. 29 Molnár 52. 30 Domokos 255. 31 Király 506. 32 Pölöskei 159. 33 Szeberényi L. Zs. 1907. 67.218