Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Áchim L. András és a békéscsabai evangélikus egyház

Áchim számára a kedvező alkalom. Mivel két jelöltet (Sailer Gyula és Kocziszky Mi­hály) már 1908-ban állított a képviselő-testület, az 1909. ápr. 22-iki gyűlésnek már csak a harmadik jelöltet kellett megneveznie. Szeberényi Lajos Such Albertet ajánlotta, Uhrin Pál képviselő-testületi tag Áchim L. Andrást. A kérdésre, hogy kik szavaznak Such Albertre, a tagok túlnyomó többsége, Áchim mellett csak az őt ajánló Uhrin Pál állt fel másodmagával. 22 Szinte megmagyarázhatatlan, hogy Achimot a képviselő-testület így cserbenhagy­ta s általában is az, hogy pártfogóinak aránya e testületben évről-évre csökkent. Persze, megint egészen más volt a helyzet a szélesebb körben, a felügyelőt választó egyház­községi közgyűlésen, ahol a kisebb gazdák és a nincstelenek tömege is részt vehetett. A három jelölt közül a leadott 661 titkos szavazatból Sailer Gyula 75, Kocziszky Mihály 12, Such albert 5 szavazatot kapott, vagyis Sailer Gyula választatott meg egy­házfelügyelővé. 23 A 92 érvényes szavazattal szemben tehát a közgyűlés tagjai 569 érvénytelen szavazatot is leadtak. A jegyzőkönyv ezt nem magyarázza. Az érvénytelen szavazatok között lehettek tiszta, üres lapok is, de túlnyomó többségük nyilvánvalóan a jelöltek sorából kimaradt Áchim L. Andrásra adatott. Áchim számára a fájdalmas valóság azonban mégiscsak az volt, hogy az egyházbani hatalom átvétele nem sikerült, nem ő lett az egyházfelügyelő. Ez a sikertelenség és a nyomában járó bosszússág Achimot egy jól át nem gon­dolt lépésre vezette. Az egyházközségi képviselő-testületet megbénítani, munkáját lehetetlenné tenni kívánta oly módon, hogy a tagok tömeges lemondását szervezte meg. Egy napon Uhrin Pál s még néhány tag kiséretében megjelent Szeberényi Lajos igazgató lelkésznél, akinek átnyújtott egy 44 képviselő-testületi tag által aláírt nyi­latkozatot, mely szerint lemondanak tagságukról. És Szeberényi ekkor tette meg a legszellemesebb sakkhúzását. A lemondó nyi­latkozatot bemutatta a legközelebbi képviselő-testületi gyűlésen, mely az ő javaslatára Áchim L. András és Uhrin Pál lemondását azonnal elfogadta, a többi aláíróét azonban csak abban az esetben volt kész tudomásul venni, amennyiben ők személyesen is beje­lentik lemondásukat. 24 Ezt az aláírók legtöbbje nem tette meg, tehát bennmaradt a képviselő-testületben, míg Áchim és leghívebb fegyverhordozója, Uhrin Pál önmagát zárta ki az egyház intéző testületéből. Ezzel Áchim tulajdonképpen el is vesztette az egyházban lába alól a talajt. így történhetett meg, hogy amikor Sailer Gyula felügyelő hamari lemondása miatt a köveztező 1910. évben újra felügyelőválasztásra került sor az egyházban, a képviselő­testület egyhangúlag dr. Zsilinszky Endrét, Kovács L. Mihályt és Korossy Lászlót jelölte a tisztségre, Áchim neve még csak szóba se került. 25 A másnapi felügyelőválasztási közgyűlésen, ahol a szabályok szerint már csak szavazni lehetett a jelöltek valamelyikére, de szónokolni, korteskedni nem volt szabad, Áchim a figyelmeztetés ellenére is beszélni akart, amiért az elnök a közgyűlést felosz­22 Presb. jkv. 1909. ápr. 22/9. 23 Közgy. jkv. 1909. máj. 11. 24 Presb. jkv. 1909. aug. 22/3-4. 25 Uo. 1910. szept. 5/11. 216

Next

/
Thumbnails
Contents