Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Paraszthonoráciorok a békéscsabai evangélikus egyházban

nie, sokszor előterjesztenie a hivatalos javaslatokat. Attól kezdve nagyon megcsöndesedett az egyháznál a gyűlések hangja. Az ilyen ellenzékieskedéssel kapcsolatos az alábbi tréfás igaz történet is. A Zsilinszky utcai Zsiros András is egy időben sok borsot tört gyűléseken az elnökség orra alá. Dr. Szeberényi Gusztáv igazgatólelkész egy alkalommal az utcán találkozva vele, meg is kérdezte tőle: Presbiter Úr! Ugyan miért támadja a gyűléseken oly kíméletlenül az elnökséget, de magukat a lelkészeket is, amikor hiszen templomjáró, jó keresztyén? Mire Zsiros így válaszolt: A lelkész urak a szószékről akár le is sz...hatnak minket, nem szólunk ellene, de a gyűléseken nem hagyjuk magunkat! No, ez csak egy kis kitérő volt a témát tekintve. A rögzíthető tény az, hogy a csabai egyházban a mindenkori másodfelügyelők népszerűségük, bölcsességük és egyházszeretetük folytán igen jó szolgálatokat tettek a közösség javát célzó javaslatok elfogadtatása terén. Az egyházközség gondnoka A pán kurátor Míg az előbb tárgyalt másodfelügyelőség inkább reprezentatív tisztség, mely a gyűléseken való "előlülésben" érvényesül, addig a gondnok, vagy a csabai szlovák hívek nyelvén: a pán kurátor már a gyülekezet anyagi életének felelős ügyvivője, a gyülekezetnek valóságos gazdája. Munkája sok és sokoldalú, s igen komoly felelősséggel jár. A pán kurátor a gondnoki iroda feje, alája tartozott a számvevő, a jegyző, a nyilvántartó, a sáfárok és tizedesek. Rajtuk kívül az egész szegődményes szolganép, így: az öt harangozó, a két kocsis, egy vincellér és nyolc sírásó. A gondnok egyben az egyházközség pénztárosa is. Az ő kezéhez folyt be a 33.000 lelkes gyülekezet egyházi adója pénzben és búzában, a kb. 800 holdnyi egyházi föld jövedelme, a harangozási, sírásási, sírhely eladási és gyászkocsi pénzek. Ő fizette ki a gyülekezet összes alkalmazottainak illetményeit, a mesteremberek számláit, stb. Felügyelete alatt állt 4 templom, 5 paplak, városban 16, külterületen 14 iskolaépület és tanítói lakás. Gyakran kellett építkezni, renoválni pedig mindig kellett valamit. Hatásköre kiterjedt nemcsak a szorosan vett Békéscsaba területére, hanem a mezőmegyeri, újkígyósi, pusztaottlakai, gerendási iskolákra és a medgyesegyházai 300 holdas földbirtokra is. Hatáskörébe tartozott a szegődményesek (harangozok, kocsisok, sírásók stb.) felfogadása. A megüresedett munkahelyeket nem hirdették meg sem újságban, sem szószékről, híre ment a munkalehetőségnek magától is a gyülekezetben s a pályázók jelentkeztek sokszor tízszámra is. A jelentkezőkkel a gondnok tárgyalt-, állapodott meg, a személyváltozást csak bejelentette a presbitériumnak, mely a gondnoki intézkedést azután jóváhagyta. E biztos megélhetést nyújtó, alapjában véve szerény díjazású, de nem csekély mellékessel járó egyházi állások nagyon kapósak voltak a munkanélküliség korában. 191