Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Paraszthonoráciorok a békéscsabai evangélikus egyházban

A pán inspektort a csabaiak mindig a gazdálkodók, tehát a paraszt emberek sorából választják s ezek nyíltan be nem vallott feladata kissé az is, hogy "a papok körmére nézzenek", ugyanakkor pedig a hívek zömét jelentett gazdaréteg képviselői legyenek a legfőbb vezetésben. Viszont a lelkészek is szívesen vették a másodfelü­gyelőség bevezetését, mert hiszen egy értelmes parasztember, aki meggyőződik valamely elgondolás áldásos voltáról, nagy segítséget jelenthet a hívek széles rétegeinek megnyerése tekintetében is. Azonkívül pedig a hat évre választott másod­felügyelő az évenként, vagy legfeljebb három évenként változó gondnokok, sáfárok mellett a paraszti egyházvezetés folyamatosságát is jelenti. A másodfelügyelő nem tart hivatalt, nem tartózkodik állandóan a gondnoki irodában, de oda bármikor bejöhet, az ügyvitelt figyelemmel kíséri, a gazdasági prob­lémákat a gondnokkal megbeszéli s e téren jó tanácsokat is adhat, lévén maga is gazdálkodáshoz értő ember. Legfőbb és legmutatósabb feladata mégis az, hogy a (fő-) felügyelő távolléte esetén a gyűléseken az igazgatólelkésszel együtt ő elnököl, a gyűléseket ilyenkor ő nyitja meg és rekeszti be, a határozatokat is ő mondja ki (ha képes rá). Vasárnap és ünnepnapokon pedig a gondnok és a sáfárok az ő vezetésével vonultak a templomba a szlovák nyelvű nagytemplomi istentiszteletre, ahol is a má­sodfelügyelőnek és a gondnoknak, tehát a pán isnpektornak és a pán kurátornak külön padja van, az oltártól balra, a papnék padjával szemben. A csabai másodfelügyelők sorában az egyik legérdekesebb figura a Hajnal utcai Aradszki György volt, az 1940-es években. Furcsa körülménynek köszönhette másod­felügyelői tisztét. Ő 1939-40-ben az egyházközség gondnoka volt. Beosztottjaihoz meglehetősen szigorú, a lelkészekkel szemben is meglehetősen merev volt. Ő volt az, aki amikor egy szeretetvendégség alkalmával az akkori igazgatólelkész, Dr. Szeberényi Gusztáv megkérte őt, hogy a vendégek nagy számára való tekintettel hozasson be a ha­rangozókkal még néhány lócát a templomból a gyülekezeti terembe, akkor nyersen elutasította a kérelmet, mondván, hogy a harangozóknak most más dolguk van, s nyu­godtan nézte, hogy az igazgatólelkész a segédlelkésszel együtt cipelte a padokat a templomból a tanácsterembe. 6 Basáskodó, merev magatartása miatt az alája rendelt sáfárok, tizedesek sem sze­rették, s így érte az a szégyen, hogy a szokástól eltérően őt nem választotta meg har­madik évre is a képviselőtestület. 7 Aradszki ekkor ellenzékbe vonult. A Kisgazda Egyletben toborzott magának híveket, azok élén vonult a Kisgazda Székházból az egyházi gyűlésekre, ahol minden elnökségi indítványt megellenzett és az elnökséget nem egyszer le is szavaztatta híveivel. Valósággal szabotálta a gyűlések menetét. Az elnökség akkor gondolt egy nagyot és merészet és az éppen megüresedett másodfelügyelői tisztségre pontosan Aradszkit ajánlotta, azon régi elmélet alapján (és ez minden sértés nélkül értendő), hogy "amelyik kutya kívül van, az befelé ugat, amelyik belül van, az kifelé ugat". Aradszkit a képviselőtestület nagy lelkesedéssel választotta meg "pán inspektornak". A hátsó sorokból oda került hát az egyik elnöki székbe, most már neki kellett képvisel­Kerepeczky Mekis 190

Next

/
Thumbnails
Contents