Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

Vallásos elemek a békéscsabai evangélikus szlovákok népi életében, népi elemek vallásosságukban

egyházi utasítást olvasott fel, melynek főbb pontjai ezek: mindenki úgy viselje magát, mint egy valódi evangélikushoz illik, a' rendzavaró s botrányos életű nyilvánosan, az egész egyház előtt büntettessék, sőt az ilyet sem a' kereszteléshez, sem az esketéshez, mint tanút hívni nem szabad, - a' vasárnap, mint a lelki épülésre szentelt ünnep, min­denki által annak rendje szerént ünnepeltessék, e' végett akkor senkinek a korcsmában bor ne adassék, a' templomot elmulasztó a papnak bejelentessék, ki pedig szombaton elutazni kénytelen, úgy, hogy a vasárnapi istentiszteleten jelen nem lehet, az is magát a papnál jelentse, - hétköznap minden vendég estvéli harangozáskor takarodjék a' korcsmából haza; harangozáskor mindenki imádkozzék, végre a vallástalanok minden egyházi szertartás nélkül nem is köztemetőbe, de az utak mellé temettessenek sat. Az öszvegyült egyháztagok azonnal hajlottak ezen utasítás elfogadására, sőt azt határozták, hogy az, köztudomás végett évenként kétszer, tudniillik Quincuagesima és a Sz. Hároms. utáni XII. vasárnapon a szószékről felolvastassék és megmagyaráz­tassék. És ezen bölcs rendszabályokat Thessedik nemcsak papírra tette, hanem szigo­rúan és erélyesen őrködött, hogy meg is tartassanak." 43 Ez a Haan Lajos emlegette Tessedik féle Egyházi Szabályzat (Instructio Pas­toralis, szlovák címe: Porádek a ustanowení Cyrkewny) - mely eredeti szlovák for­májában megtalálható a békéscsabai evangélikus egyház anyakönyveinek első kötetében - volt az alapja Békéscsabán annak a szigorú, mai szemmel nézve kegyetlen fegyelmezésnek, mely abban a korban ország, sőt világszerte is dívott. Lássunk erre néhány csabai példát. Egy Bjelik nevű lakost 500 Ft ellopása miatt Gyulán felakasztottak. Mivel a lopásról tudott felesége is, őt bebörtönözték. Szabadulása után, mielőtt Tessedik őt úr­vacsorában részeltette volna, vasárnap a templomban, az egész gyülekezet előtt fennhangon bocsánatot kellett kérnie és javulást kellett Ígérnie. A nő csakugyan megtért, jámbor, erkölcsös, sőt a szegények javára erején felül adakozó egyháztag lett. Másik eset. Egy Sípos Ilona nevű nő, aki hét év óta férjétől elhagyottan élt, mégis gyermeket szült. Egyházkelő asszonyavatásra jelentkezvén a lelkésznél, vasárnap a templom előtt felállított kalodába zárták, ott három órán át tartották. A következő vasárnapon az istentiszteleti éneklés alatt ismét kalodában ült, majd a templomban az egész gyülekezettől térden állva kellett bocsánatot kérnie és javulást Ígérnie. 44 A dunántúli, ugyancsak evangélikus szlovák lakosságú Bakonycsernye földrajzilag elég messze esik Békéscsabától, mégis ott is azonos egyházfegyelmezési módok voltak érvényben. Pl. a házasság tisztaságának védelmében ilyenek: Egy szülők tilalmazta frigyet a legény úgy igyekezett megvalósítani, hogy válasz­tottját megszeplősítetve teherbe ejtette. Ezzel célját elérte ugyan, de nagy árat fizetett érte, mert a lelkész őt a tisztátalanná lett leánnyal pont déli 12 órakor, a bírák jelen­létében és a csodára összesereglett kíváncsi nézők szeme láttára adta össze 45 Egy másik, a menyegzője előtt ágyasságban élt leányt nem hirdették ki a temp­lomban és szertartás nélkül, szalmakoszorú alatt (sub koronis traminis) adták össze. A társvétkes legényt a lelkész három vasárnapon át a gyülekezet előtt korholta, mígnem 4J Haan 1858.66-67. 44 Uo. 67. 45 Kardos 63. 184

Next

/
Thumbnails
Contents