Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
Szlovák parasztok élete a békéscsabai tanyákon
egyház ebben dolgaiba való beavatkozást látott s inkább lemondott ez iskolákban az istentisztelettartás jogáról. A tanyákon természetesen nemcsak evangélikusok, hanem elszórva mindenütt, Sopronyon pedig egy tömbben éltek és élnek római katolikusok is. A r.k. egyház is törekedett tanyai hívei lelki szükségletének minél jobb ellátására. Gr. Apponyi György a maga birtokán, Gerendáson már 1862-ben épített iskolát, ugyanakkor szép kápolnát is, a békéscsabai r.k. gyülekezet pedig Sopronyon 1867-ben az első, 1922-ben a második iskoláját is megszervezte és felépítette. Gerendás 1913-ban lett önálló rk. egyházközséggé, Sopronyon pedig, ahol 1938-ban szép tanyai templom épült, kihelyezett segédlelkész végzi a rk. hívek lelkigondozását. Ma már Gerendás is, Soprony is önálló község, fejlődését mégis a békéscsabai tanyavilággal kapcsolatosan tárgyaltuk, mert ezek a területek eredetileg mind Békéscsaba határához tartoztak. Mozaikok Ez alpontban nem valamely összefüggő tanyai témát tárgyalunk, hanem csak képeket villantunk fel, mozaikokat rakunk egybe a tanyai élet teljesebb megismerésére. Alvási rend. A békéscsabai tanyák zömének egy lakószobája volt csupán, nem volt hát könnyű egy nagyobb család és a cselédség éjszakai pihenőhelyének biztosítása. A szobában rendszerint kettő, gyakran azonban három ágy is állott. A béres az istállóban aludt, a szobában a gazdaházaspár együtt az egyik ágyon, a fiúgyermekek a másikon, a lányok, ha volt ilyen, a harmadik ágyon, ketten-hárman is együtt. Harmadik ágy hiányában, de egyébként is a gyerekek kisebb korukban a kályhasutban (surdik) háltak, odaterített pokrócon, vagy egyszerűen ócska ruhákon. A fiúgyermekek, az iskola kijárása után, serdülő, s későbbi legénykorukban is rendszerint kimentek a béreslegény mellé az istállóba aludni, a szobát átengedték a szülőknek és a lányoknak, általában kistestvéreiknek. Volt azonban a tanyák egynémelyikén még egy érdekes hálóhely. A kinti folyosó végében, az eresz alatt állott egy egyszerű faprics (postjelka), bundával, pokrócokkal felszerelve. Itt alhatott tavasztól őszig a gazda, vagy az öregbéres. Néha ez a kinti ágy falazott, tehát épített volt, benne kiképezve egy barlangszerű mélyedés, melyben a házőrző kutya aludt. Igen praktikus volt ez az elrendezés. Mert ha éjszaka csak közeledett is valaki a tanyához , a kutya ezt észrevette és ha még csak vakkantott is párat, mivel szinte a gazdája feje alatt volt, a gazda azonnal fölébredt s fogadhatta az akár jó, akár rossz szándékkal közeledő éjszakai vendéget. Ez épített ágynak a neve "patka" volt, azaz "padocska". Étkezés, ételkészítés. A tanyasiak étele három különféle helyen készülhetett. Télen a kemencében, nyáron a nyitott kémény alatt, a konyhába nyíló kemenceszáj melletti padkán három lábú vaslábon álló bográcsban, kinti munkák idején kint a határban, szabadban. A férfiak szabadban készített étele rendszerint nyárson sült szalonna volt, rá vizet ittak. Télen, fűtési időben mindig a kemencében főtt az étel cserépedényben. Reggelire 153
