Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A békéscsabai jobbágyparasztok élete a 18. századi végrendeletek és adásvételi szerződések tükrében

gyakorlatra is példa. Főként határmegosztás, határkijelölés alkalmával egy-egy jelenlevő fiatalabb legénykét megvesszőztek, hogy majd öreg korában is emlékezzék a helyre, ahol a határmegvonás történt. Furcsa módja a megbízható tanú biztosításának. A Csabát körülvevő puszták közül Vandhát neve bukkant elő legelsőnek. Az ökörcsorda vandháti legelőjének tárgyában a községi elöljáróság az egyes kerületek (tizedek) képviselőinek bevonásával 1799. május 10-én az alábbi megállapodásrajutott (szlovákból fordítva): "1. A jobb békesség és állandóság okából mindaddig, amíg Csaba Tisztelt Községe Vandhátot bérelni fogja, a Tisztelt Követ Urak a mai napon elhatározták, hogy hantokkal jelöltessék meg, meddig járhat^az ökörcsorda a járásban (dokoncilo se, aby se hancoke nametali, pokgal wolowgaca Corda wtomze Garassi ma choditi), és e hantok szerint barázdák is szántandók."

48 Gerla. A csabaiak pusztabérletekre való törekvésének szemléletes példája a Gerla puszta bérbevételének színes leírása, amelyet a protocollumi szlovák bejegyzés alapján az alábbiakban kissé részletesebben ismertetek. Az 1801. évben Csaba község a földesuraságtól 1020 forintért bérbe vette Gerla pusztát, "mely nagyon a lábunk alatt van" (která nám ge welmi pod nohami). A községnek nem lévén pénze, módosabb gazdák adták ősze a tekintélyes összeget s bocsátották törvényes kamat mellett a község rendelkezésére. Az 1801. október 11-én a községházán a községi elöljáróság és a hitelező gazdák részvételével tartott népes értekezlet oly értelmű határozatot hozott, hogy a hitelező gazdák a pusztából minden 100,- Ft kölcsön után jutalmul egy-egy holdat kapjanak kaszálásra a kamaton felül. (Aby sa zteg Pusztatini Gerla nazwaneg gednemu kazdému Weritelovi za kazdych sto Zlatych gedno Jugerum wisse legalskeho ... Interesa pokositi dalo). Ez üzletkötés fontosságára való tekintettel, hadd álljon itt azon községi előjárók és magángazdák neve, akik bölcsességükkel és egyéni áldozatvállalásukkal az egész közösség javát munkálták. A következők voltak: Géts Mihály bíró, Kessjár Mátyás törvénybíró, Csjernik Márton, Zsilinszky György, Rahtar Pál, Solcz Pál, Gyebrovszky Pál és Bencsik János esküdtek, valamint a hitelt nyújtó gazdák részéről: Mazan Ádám, Kováts János Faber, Kitka György, Zsibrita Mihály, Sipos György, Opauszky János, Medovarszky Pál, Bjelik Pál, Szák Márton, Petrovszky Mátyás, Lukácsik János, Lukoviczky János, Petrovszky János, Achim János, Lakos György és Valent Ádám.

49 [...] Az állatállomány (Stav dobytka) A föld önmagában véve - bármily nagy darab is - nem sokat érne a paraszt kezén. A parasztbirtok értékét elsősorban az állatállomány, a jószág adja meg. így volt ez a békéscsabai jobbágyok esetében is. Az alföldi paraszt megélhetése a 18. század derekán, de sok helyütt a második felében is, főként a rideg állattartáson alapult. A szilaj jószág télen-nyáron a pusztai legelőkön kóborolt, különösebb gondozást nem igényelt. Tartása mégis egyre fokozódó nehézségekkel járt, mert a legelő, mely a török 48 Uo. 322. 49 Uo.370. 117