Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
A békéscsabai jobbágyparasztok élete a 18. századi végrendeletek és adásvételi szerződések tükrében
dúlás utáni első évtizedekben korlátlan mennyiségben állt rendelkezésre és kövér, bőséges táplálékot biztosított a jószágnak, a század vége felé már nemcsak szűknek bizonyult, de minőségben is nagymértékben leromlott. 50 A békéscsabai jobbágyok a kunsági és hajdúsági szikes vidékek gazdáit megelőzve tértek át a rideg állattartásról az istállós jószágnevelésre és minél ügyesebb, szorgalmasabb volt egy gazda, annál nagyobb volt a jószágállománya. A birtok szempontjából legtöbbet érő volt az igásbarom, a ló és az ökör, mely a föld megművelését, termését és a termés elszállítását biztosította. Ezután következett fontosságban a tehénállomány, mely teje és húsa révén az élelmezést szolgálta, de pénzt is lehetett csinálni belőle. Egyetlen jobbágybirtokról sem hiányzott a 20-50 darab birka sem, aminek meg volt a maga érthető oka. A juhok gyapja egyrészt a meleg ruha készítését tette lehetővé, másrészt az eladott gyapjú árából befolyó pénz fedezte rendszerint a jobbágyparaszt mindenfajta évi adóját. Gyapjútermését nem mindegyik gazda külön-külön adta el, hanem az egész község évi gyapjúhozamát az elöljáróság bocsátotta áruba a legtöbbet igérő kereskedőknek. 51 Az állattenyésztés méreteire, meg az egyes fajták egymáshoz való viszonyítására jellemző, hogy az 1777. évi dicális összeírás szerint Békéscsabán 13.518 tehén és ló, 5403 sertés, juh és kecske járt ki a legelőre. 52 De az állatállomány ennél nyilván lényegesen nagyobb volt, hiszen nem minden darab járt ki a legelőre. Vajon mekkora lehetett Békéscsabán egy átlag jobbágybirtok jószágállománya? Vegyünk példaként egy féltelkes gazdaságot. Belanka András csabai lakosnak 1779. aug. 1-én készült végrendelete szerint van saját háza, két fertály földje, tanyája, 6 ökre, 5 lova, két megellett tehene, a gulyában még 8 marhája, 50 juha, egy sertése, s ehhez annyi gazdasági eszköze, amennyi egy közepes csabai lakosnál szokásos. (Rgad hospodarski k Sedláctvu potrebugíci tak zaopatreny, gako na prostredného obiwatyele Csabánskeho prinálezl) 53 Egészen kimagasló állatállománnyal dicsekedhetett Urbányi Ádám. "Egy 1758. évi conscriptio tanúsága szerint ... pl. Urbány Ádám udvarában volt 14 ökör, 18 tehén, 16 növendékmarha, 18 ló, 124 juh és 50 sertés." [...] Gazdasági felészerelés, munkaeszközök (Hospodársky vystroj, pracovné nástroje) [...] a végrendeletek és adásvételi szerződések meglehetős ritkán s akkor is csak egy-két felszerelési tárgyat, munkaeszközt említenek. A gyulai Békés megyei Levéltár csabai vonatkozású anyagában azonban terjedelmesebb vagyonösszeírásokkal is találkozunk, amelyek vagy az árvák hagyatékának hatósági számbavétele, vagy egy-egy árverés alkalmával készültek. E leltárakban, jegyzékekben már sokkal bővebb anyagot találunk a mezőgazdasági felszerelésekkel, munkaeszközökkel kapcsolatban. Ilyen pl. az 1789. évből való vagyonösszeírás, mely a Pivolus György árváira maradt vagyon hatósági fölbecsülését tartalmazza. (Statek Sacowaní Sirotki nebohého 3U Wellmann 18. 51 Szántó I. 63. 52 Uo. 53 BML-Bcs. ir. 123. d. (Protocollum) 118
