Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)

A békéscsabai jobbágyparasztok élete a 18. századi végrendeletek és adásvételi szerződések tükrében

A tulajdonátruházási okiratokból nyert hely- és néprajzi ismeretek [...] A község képe a 18. században (Tvár obce v 18-om storocí) A helytörténészek számára mindig izgalmas feladat egy-egy település fejlődésének feltárása és nyomon követése a kezdettől a jelenkorig. Nekünk e dolgozat keretében egyáltalában nem feladatunk ez, de az átvizsgált okiratokban előforduló hely- és utcanevekből, házszámokból, vagy akárcsak egyes utalásokból is mégis kirajzolódik szemünk előtt, ha csak homályos körvonalaiban is a 18. századi Békéscsaba képe. [..,] Csaba jelenlegi hat kerületéből a tárgyalt időben, vagyis a 18. század második felében négy tized már létezett, melyek megjelölése a következő nevekkel történt: Alvégi, Felvégi, Trhani és Tabáni tized. E négy tizednevet egyszerre említi az az 1799. május 10-én a községi elöljáróság és az egyes tizedek képkivelői között létre jött megállapodás, mely szabályozza az egyes tizedek csordáinak a bérelt Vandhát pusztán való legeltetési rendjét. Szlovákból fordítva a 2. pont: "... kimondatik, hogy a f. évben az említett (csorda-) járást a tabáni csorda használja, utána pedig évenként váltják egymást a csordák, vagyis a jövő évben ott legel az alvégi-, aztán a felvégi-, végül pedig a trhani csorda."

37 Az 1798. évtől kezdik a kerületeket (tizedeket) elnevezések helyett számokkal (IIV.) jelölni. Kurta György eladta egy fertály földdel és kenderfölddel az első tizedben (w prwon desgatku) Zahorán Pállal szomszédos házát Kraszko Mihálynak 312,- Ft-ért ... 1798. november 25.

38 Kraszko Mihály a második tizedben, Zelenjanszky Mihállyal szomszédos házát eladta 1798. november 25-én Botyánszky Györgynek három fertály földdel és kenderfölddel 650,- forintért

39 Zsibritovszky András pedig a negyedik kerületben fekvő házát 1799. február 21én föld nélkül adta el 180,- forintért Pribojszky Ádámnak.

40 Ebben az időben a tájékozódás főtényezőjét a házszámok jelentették, amelyek sem utcánként, sem kerületenként nem kezdődtek újra, hanem az 1. alapszámtól kiindulva folyamatosan haladtak - az egész községet átfogva - a legmagasabb, a legutolsó számig. így az utcáknak tulajdonképpen nem is volt jelentőségük, s ez lehet az oka annak, hogy az okmányokban csak egészen kivételesen, mindössze egy-két utcanévvel találkozunk. A Kígyósi utca az az utcanév, amelyre első ízben bukkantam. "Én, alulírt Ozdinecz Mihály után maradt özvegy és a tanúként megjelent fivérem, Tartsan András kinyilatkoztatjuk, és adjuk tudtára mindenkinek, akit illet, hogy az Ozdinecz Mihály után maradt házat a Kígyósi utcában, a Sánc mellett (dorn w kigyósskeg ulicy pri Sancy) minden föld és kenderföld nélkül eladtuk a Méltóságos Uraság engedelmével Fajo György helybeli lakosnak százötven forintért ... Csaba, 796. 37 Uo. 322. 38 Uo. 311. 39 Uo. 310. 40 Uo. 313. 115