Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993)
A „Cabiansky Kalendár” jelentősége az alföldi szlovákság életében
A Könyvkereskedés természetesen mindent árusított, ami egy oly üzlethez tartozik: papírt is, ceruzát is, tintát is, iskolatáskákat is, nyereségre is törekedett, de nem a nyereség kedvéért, nem is azért, hogy e nyereséggel az egyház pénztárát feltöltse, hanem a hasznot a szükséges üzletfejlesztésen túl elsősorban is könyvek, éspedig egyformán magyar és szlovák nyelvű könyvek kiadására fordította. [...] A Könyvkereskedés könyvkiadó munkásságában három korszakot különböztethetünk meg. Az első volt az alapítás kora, tehát a századforduló, amikor főleg hitvédelmi célzattal hitvallási iratok és posztillák kerültek kiadásra. A második korszakot az első világháborút követő idő jelentette, amikor az új országhatár a csabai szlovákságot elvágta éltető forrásától, az anyanemzettől, s így egyházi-kulturális tekintetben is saját lábára kellett állítani. Erre az időre esik a nagyszerű szlovák egyházi énekeskönyv, a Tranoscius kiadása, az Evanjelicky Hlásnik c. lap és a dolgozatunk tárgyát képező naptár, a Cabiansky Kalendár megindítása és folyamatos megjelentetése. A harmadik korszakot az 1940-es évek jelentik. A Könyvkereskedés ekkor már Szeberényi fiának, Szeberényi Gusztáv igazgatólelkésznek az irányítása alatt állt, aki a legkülönfélébb szlovák nyelvű kiadványok valóságos áradatát bocsátotta útjára, kissé szükségtelenül, mert ez időre már nagyon megcsappant Békéscsabán a szlovák betű iránti igény. Ebben az időben is a leghasznosabb és legkapósabb kiadványa volt a könyvkereskedésnek a Cabiansky Kalendár. A Szeberényi Lajos Zs. által 1896-ban alapított Ev. Egyházi Könyvkereskedés az államosításáig eltelt mintegy 50 év alatt kb. ötven különféle szlovák nyelvű kiadványt jelentetett meg, kereken 20.000 oldalnyi egyszeri szöveget. De ha azt is figyelembe vesszük, hogy némelyik mű 5-10 kiadást is megért (káték, tankönyvek, naptárak, stb.) s azt is, hogy némelyik kiadvány 10.000 példányban látott napvilágot (Tranoscius, Cabiansky Kalendár), akkor tárul fel előttünk e könyvkiadás igazi jelentősége, hiszen azt jelenti, hogy általa sok millió oldalnyi szlovák szöveg került az alföldi evangélikus szlovákság kezébe. És ismétlem: e könyvkereskedés, kiadói munkájának egyik legsikeresebb és legnépszerűbb produktuma volt éppen a Cabiansky Kalendár. [...] Az 1946. évi szám A Cabiansky Kalendár 1920 -48-ig jelent meg, ez 29. év. Mégis az utolsónak megjelent naptáron ezt olvashatjuk: XXVIII. évfolyam. Nem hibás számolásról van szó, hanem a magyarázatot az 1946. évben találjuk. Az 1940-es években a Cabiansky Kalendár szerkesztője már Francisci Mihály volt. Ő a második világháború befejezése után teljesen magáévá tette a szlovák-magyar lakosságcsere gondolatát, és ennek a célnak a szolgálatába állította a naptárt is. Bizonyosan érezte azonban, hogy a békéscsabai gyülekezet naptárát önhatalmúlag nem használhatja fel a gyülekezeti élettől távolálló, sőt érdekei ellenes célra, ezért az 1946. évre nem Cabiansky Kalendárt szerkesztett és jelentetett meg, hanem "Kalendár, rocenka, c'ítanka" (Naptár, évkönyv, olvasókönyv) címen egy rendkívüli kiadványt. Ennek megvolt az eddig szokásos naptári része, olvasnivalót is közölt, mégpedig a Cabiansky Kalendár eddigi, megszokott népi munkatársaitól, így pl. Ján Gercitől, s a 100
