Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

HERCZEG MIHÁLY: A majorsági gazdálkodás kezdetei Sámsonban

- 421 21 KcsL P 397. 206. 22 Ha 1788-ra "elrongyollott" a nádfödele, föltehető, hogy Sváb Kristóf az 1773. évi árendába vétel után rövidesen megépíthette a 27 öles ispánlakást. 23 Az ólomkarikás ablak még nem ritkaság ebben a korban. Bár nem mindig köralakúak az "ólomkarikák"! Előfordul, hogy a téglalap alakú keretet az ólomcsík két négyzetre bontja, s ebben l-l négyzet alakú síküveg van, s mégis "ólomkarikáról" beszélnek. 24 A téglakéményt összefogó vasrudat a későbbiekben többnyire Schlissvasnak nevezik a leltárak. 25 A francia zár Z^-rugós, lenyomható kilincsű/ óriási haladás a paraszti házat reteszével, esetleg fakilincses ajtajával szemben. 26 A "firhang" szó német eredetére utal, hogy itt gót betűkkel irták. A paraszti szóhasználat szinte a 20. század közepéig őrizte ezt a szót. 27 Stukaturára készíteni a menyezetet azt jelenti, hogy a paraszti gyakorlattól eltérően a nagygerenda van fölül, a kisgerendák alul, - s így a bedeszkázott menyezet vakolás után sírna. A "zöld kályha" alatt cserépkályha értendő. 28 Az ajtó fölötti kis ablak igen elterjedt, a neve a 19. század elején gyakran: Oberlicht. /Mindig vízszintesen fekvő téglalap alakú .7 29 A "bögrés kályha" vidékünkön nem volt ismeretlen a középkorban sem. A Sámsonhoz közeli csomorkányi templomrom mellett e sorok Írója 1960-ban három jellegzetes kályhaszemet talált, amelyek kétségtelenül a 16. században készültek. (Móra Ferenc Múzeum tulajdonában Szeged) 30 Ha az ászokfa "romlott" állapotú a pincében, nyilván idő telt el az építés óta. 31 A "sajtozni való konyha" már utal a majorság állattenyésztő jellegére, nemcsak a gyapjúval törődtek, de a tejjel is. 32 Az esztrenga=fejőkarám közismert. Itt szilárd állapotú, vályogból épült. 33 Bögrés sütő kemence a bögre kályhához hasonlóan szájukkal kifelé fordított cserépbögrékből készült, amilyenekkel a szakirodalomban találkozhatunk. A deszkából készült, náddal szőtt kéményeket a tűzveszély miatt a vásárhelyi tanács ezidőben már nagyonis tilalmazta. 34 Az uraság kőlábas góréja ékes bizonyítéka, hogy folyik már a kukorica termelés. 800 köböl nem kevés az akkori alacsony termésátlagot figyelembe véve, csaknem 400 métermázsának felel meg. 35 Az uradalomnak itt csak fakó szekerei vannak még ekkor, de a vásárhelyi jobbágyok hagyatékában, becsűjeikben inkább nagyobb számmal vannak már a vasas kocsik. A csatlólánc nagyobb karikával ellátott pár szem lánc, amely a tézslát csatolta az eketaligához. 36 N.B. a juhászház 1788-ban már "elrongyollott", tehát még Sváb idejében készülhetett. Ez is bizonyltja, hogy Szeremleivel ellentétben nincs itt szó kétféle építkezésről. Sváb épített, majd 1786 után az uradalom! 37 A marha és sertésakol "gazból készült", miként a vásárhelyi pa-