Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

HERCZEG MIHÁLY: A majorsági gazdálkodás kezdetei Sámsonban

- 422 rasztok szállásainál. 38 A Száraz ér melletti két juhszín ágasokra épült, mint a korabeli paraszti gazdaságokban. 39 A béres házikó megfelelt a zsellérházaknak. 40 A gyümölcsös és szőlőskert nyilván az a "telepitvény", amelyről Sváby végrendelete szólt. A "kisded sutű" arra utal, hogy itt a szőlő már termőre fordult. A jégverem a 18. században is elterjedt, de még a 20. században is ismert tartósító eljárás volt, melyet legutóbb a tejházaknál használtak fel. Még az 1893-ban épült vásárhelyi városháza pincéjét is megtöltötték télen jéggel. A filegória úri passzió lehetett. A kert árokkal való kerítése a 18. században általános gyakorlat. 41 A "tóth módira készült félkemencze" ismeretlen a szakirodalomban. Annyit tudunk, hogy a tótkomlósiak a vásárhelyi bútor-készítésre hatással voltak, eszerint a kemenceépítésben is. Bár a hatás kölcsönös lehetett. Talán a csak fűtésre alkalmas alacsony kemence lehetett a "félkemence", ez a ritka tüzelőhely. 42 A gabonásvermek földbe mélyített, kiégetett üregek voltak, a szemes gabona tárolására /itt a csűröket nem ismerték7- A nagybirtok vermeibe állítólag 50-80 mázsa gabona is elfért, de nem biztos, hogy Sámsonban olyan nagyok készültek. A paraszti vermek sokkal kisebbek szoktak lenni. /Bár vásárhelyi parasztokkal előfordult, hogy a ló beleesett a gabonásverembe és beledöglött, miközben a kocsmában mulattakJ 43 A vincellérház nem vályogból készült, hanem a szintén ismert vertfallal. 44 1723-ban gr. Károlyi Sándor azt ígérte a vásárhelyieknek, hogy "malmoknak építése, s azoknak haszonvétele is nékiek engedtetik"... Az urbárium bevezetése után az uradalom ragaszkodott a malomjusshoz. Maga is létesített vízi- és szárazmalmokat. A sámsoni kettős szárazmalom évi bevétele 1789-ben: 135 pozsonyi mérő búza /á 50 kr.7 = 110 Ft 50 kr. 80 " " árpa /a 20 krj = 25 Ft 1 2/4 " " köles /a = 4 " 40 kr. összesen = 140 Ft 30 kr. /lásd Szeremlei Sámuel kéziratát a CsmL Hf-ban - Szám nélkül7 Ne feledjük, hogy ebben a korban a malmok 1/10 rész vámot szedtek a megőrölt gabonától. Ennek a tizedrésznek az 1/3-a szokott a molnár fizetsége lenni, a 2/3 rész a malom tulajdonosáé, vagyis itt a Károlyi uraságé. 45 A köpőcze a véka 1/8 részének felelt meg. A kármentő itt a garat körül elhelyezett, trapézalakú, léccel prémezett deszkalap, amely a gabonaszem lehullását akadályozta meg. 46 A többi uradalmi épülettel együtt, a sámsoni csárdát is 1946. nyarán bontották le. Pontosan a Csomorkányi és a Sámson-orosházi, azaz "Makai út" találkozásánál állott. Ma már a Csomorkányi út használaton kivül került. 47 Kármentő alatt a bormérő asztal körül álló rácsot értjük, amely a törékeny edényeket volt hívatott megmenteni a duhajkodóktól. Ám lehetséges, hogy jelen esetben a csepegés felfogására szolgáló kádat