Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

D. LEISZT EMMA: Békés megyei háziadó összeírások 1744–1758

- 113 1 porta után aránytalanul keveset, másutt aránytalanul sokat fizettek.

40 A Békés megyei közgyűlési jegyzőkönyv, mint a XVIII. századi adózás történetének forrása A vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek évenként tartalmaznak kimutatásokat a megye portaszámáról, az 1 portára eső dicaszárnról, az 1 dicára eső hadi és háziadóról. Ezenkívül közlik a megye településeinek össz-dicaszámát és az utánuk fizetendő hadi és háziadók összegét. A 4.sz. tábla mutatja, hogy Békés megyében 1 portára hány dica esett a különböző években. 4. táblázat 41 Az 1 portára jutó dicaszám Békés megyében év 1742 1744 1746 1747 1748 1749 1750 1751 1752 1753 1754 dica - - 29 29 29 29 29 35 35 35 35 Rendszerint azokban az években történt változás, amikor a megyére eső portaszám is megváltozott. 42 A B. 39.sz. tábla a megye településeinek dicaszámát és annak időbeli változását szemlélteti. A kimutatások kellőképp jelzik az egyes községek gazdasági és társadalmi súlyát a megyén belül. Az egyes települések dicaszám változásának oka többféle lehet. Ha emelkedő tendenciát mutat, akkor a népesség számában, vagy a gazdasági életben bekövetkező gyarapodásra kell gondolnunk, esetleg arról is szó lehet, hogy véget értek az újonnan települt községek lakosainak kedvezményes, adómentes évei. Figyelembe kell azonban azt is vennünk, hogy az adóösszeírások, az adózók vagyontárgyait egyre szélesebb körben vonták be az adózásba, tehát egyre több jövedelemforrást adóztattak. Amennyiben csökkenést tapasztalunk egy-egy település dicaszámainál, úgy az okok