Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

D. LEISZT EMMA: Békés megyei háziadó összeírások 1744–1758

- 109 A nyomásos művelést sem vezették még be. Adatokat kapunk a föld termékenységéről is. Az állatállományról nem esik szó. Az 1716. évi megyei összeírásban a megye településein lakó családfők névsora található. Az 1717. évi összeírás, akár az 1715. évi, a megyére lebontott hadiadó felosztásához adott alapokat és egyben a megyei igazgatás költségei fedezésére szolgáló háziadó kivetését és szétosztását is segítette. Összeírták az adózó családok jövedelemforrásait s az egyes forrásokból származó jövedelmeket (növénytermelés, állattartás, ipar, kereskedés). A zselléreket nem tüntették fel. A családfők neve mellett ott található a földművelésen kívüli foglalkozás megjelölése, valamint a jövedelemnélküliségre való utalás is. 1720-ból három Békés megyére vonatkozó összeírás maradt fenn: két megyei és egy országos. Az első megyei összeírás januárban készült és a háziadó kivetéséhez vette számba az adózók jövedelemforrásait. Az összeírás rovatai -némi eltéréssel- megegyeztek az 1717. évivel. Az eltérés a következő volt: a név szerint felsorolt hospes családfőkön kívül összeírták a velük egy házban lakó, de már külön családot alapító fiaikat avagy egyéb hozzátartozóikat, de csak szám szerint. A jövedelemforrások közül az erdőhasználatot is számba vették. Az összeírás mellett a felosztás kulcsa, azaz az egyes jövedelemforrás-egységekre számított havonkénti adóösszeg is szerepel. Mind az 1717. évi mind az 32 1720. év januári összeírás dicalis összeírás volt. Az 1720. évi második országos adóösszeírás megismétlése volt az 1715. évinek, melynek szempontjait részben az uralkodó és a miniszteri konferencia, részben a rendek 1719-ben Pozsonyban tartott gyűlése némileg módosította. Szűkítette a felveendők körét, amikor az 1715. évi utasítás félreérthető szövegezésével szemben, világosan csak a földterülettel rendelkező jobbágyok és zsellérek összeírásáról rendelkezett, másrészt kiterjesztette az összeírást a jobbágyföldet használó nemesekre is. Továbbra sem szólt azonban a nehezen szétválasztható társadalmi rétegek közti különbségtétel ismérvéről, és nem tett különbséget