Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

D. LEISZT EMMA: Békés megyei háziadó összeírások 1744–1758

- 110 az adózók között vagyoni helyzetük szerint. Az összeírás tudakolta az adózók saját telkeiken fölül bérelt vagy használt területeket is és a három forduló teljes területét. Újítás volt, hogy a területmértékül használt pozsonyi köblöt mindenütt búzavetésre kellett átszámítani, 33 bármit is vetettek. Az összeírás első rovatába külön-külön csoportosítva a nemesek, a jobbágyok és a zsellérek neveit írták. A második rovatba a vetésterület köblökben kifejezett nagyságát, a harmadikba az írtványföldeket köblökben, a negyedikbe a réteket kaszásban és szekerekben (pl. "5 szekér szénát termő rét"), az ötödikbe pedig a szőlő -kivéve a nemesek szőlőit- kapásokban kifejezett területét. Az összeírás rovatos része után a pontokba foglalt észrevételek következtek. A pontok száma 25 volt, hárommal több, mint 1715-ben. Ez az összeírás sem terjedt ki az állatállományra. Az összeírok megállapították, hogy az őszi vetés 6-szoros, a tavaszi 4-szeres termést hozott a megyében. A helységek a hozzájuk tartozó földeken kívül földesúri pusztákat is béreltek. Az 34 összeírás 14 ilyen pusztát említ. Országosan ez az összeírás nem hozott lényeges változást az 1715. évivel szemben. Békés megyében azonban a művelt földterület kiterjedésének jelentős növekedését mutatta. Ezen összeírásnak az eredménye is heves vitát váltott ki a megyék között, így Pozsonyban, az adó kivetésére összeülő nádori concursus, az 1720-as összeírást is eltette az 1715. évi mellé, az adót pedig hadbiztosok jelentései alapján vetette ki. A harmadik 1720-as adóösszeírás az előzőkhöz hasonló. Néhány eltérés tapasztalható csak. Nincs külön rovata a családfőnek, továbbá az italmérésből és kereskedésből származó jövedelemnek. Nyílván azért, mert utóbbi jövedelmei az adózóknak nem voltak. Az 1720. évi országos és megyei összeírás családok számára vonatkozó adataiból a népesség állandó mozgására, vándorlására is következtetni lehet. 1721-ben a megye újra összeíratta adózóit. Ezen összeírás rovatai csaknem azonosak az 1720. évi második megyei összeíráséval. A családfők neve mellett azok foglalkozására, anyagi helyzetére vonatkozó meg-