Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

D. LEISZT EMMA: Békés megyei háziadó összeírások 1744–1758

- 98 északról, a nagy népsűrűségű megyékből evangélikus szlovákok, református és katolikus magyarok települtek be. Egyrészük azonban az elvadult vidék láttán tovább vándorolt délre. Míg a török hódoltság előtt 1400 települést tartottak számon a megyében, 1700-ban csak Gyula, Békés, Csaba, Gerla, Doboz, Vári és Ványa álltak fenn. A visszatelepedés folyamatát a Rákóczi szabadságharc akasztotta meg egy időre. 1720-ban a belső migráció és a telepítések 2 5 megindulása után Békés megyében még 3 km -re sem jutott egy család. Mindemellett a lakosság teljes pusztulásáról, tökéletes elnéptelenedésről nem beszélhetünk. Az egymás után megjelenő helyi monográfiák egyik nagy eredménye, hogy majdnem minden helyen kimutatnak bizonyos kontinuitást a középkori magyar lakosság és a török kiűzése utáni idők népessége közt. Bármilyen vékony is ez a folytonosság, mégis cáfolja azt a történeti tudatban és a szakirodalomban elterjedt állítást, hogy általában az Alföld, de különösen Békés megye teljesen elpusztult a hódoltság alatt, és egészen lakatlanná vált. Az Újszerzeményi Bizottság működésének vizsgálata, az eredeti tőkefelhalmozás kori Habsburg politika ismerete azt tételezi fel, hogy az Alföld, Békés megye lakatlanná nyilvánítása jól beleillett a Rákóczi-szabadságharc utáni új osztrák birtokpolitika terveibe. A század első évtizedeiben a megmaradt lakosság gyakran ide-oda költözött a megyében, menekült az adószedő, a támadó elől. Lassú konszolidációról csak 1711 után beszélhetünk. A megtelepülök egy része, ha nem is a középkori népesség egyenes folytatása, de a török idők hányattatásai között jobbára Békésből, kisebb mértékben Biharból összeverődött 17. századi lakosság leszármazottjának tekinthető. 1711-ig Szeghalmot és Vésztőt szállták meg újra. Az utána következő évben a békésiek is visszajöttek, majd a doboziak, a gyomaiak, körösladányiak, öcsödiek, gerlaiak és néhány gyulai is. Az említett településeknél a pusztulás viszonylag a legkisebb, aránylag gyorsan talpra álltak. Az 1711-1720 közt létrejövő további 5 település keletkezésében a földesúri telepítő szándék már jobban közrejátszott. Az előzőeknél még