Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

BIELEK GÁBOR–JÁROLI JÓZSEF: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII. században

- 578 Csak az elmondottak alapján érthető meg az a tény, hogy a különböző inspirációra elterjedt barokk szenttisztelet csak ott tud az elő névadással szerves kapcsolatba kerülni, ahol az illető szent tiszteletének mély gyökerei vannak. Elegendő itt a magyar és a német szakrális tájakon is ismert Szent István magyar királyunk példáját említeni, akinek a XVIII. század második felétől újjáéledt barokk kultusza előtt Gyulán is virágzott a tisztelete, amint a keresztelési adatok mindkét etnikumnál mutatják./88/ A szenteknek az egyház által gyakorolt tisztelete és a város XVIII. századi katolikus névadási gyakorlata nem mindig esik egybe. Vannak ismert, e korra jellemző patrónusok, akik neve egyáltalában nem fordult elő a század folyamán a kereszteltek között, (pl. Szent Rókus). Ugyanakkor érdekes jelenség, hogy a leggyakoribb női név, az Erzsébet védőszentjének Árpádházi Szent Erzsébetnek szobra, vagy oltára nem áll egyik gyulai templomban sem, kultusza nem tudott gyökeret verni a gyulai szakrális kultúrkörben. A nagyon gyakori egyes keresztnevek több hasonló nevű, de a katolikus egyháztörténet más-más korszakaiból ismert szent kultuszának egymás mellett élését is eredményezhetik (János, István, Ferenc, Antal). A ritka keresztnevek viszont arra utalnak, hogy a név védőszentjének tisztelete, amit a szakrális néprajzi adatok is igazolnak, élt az egyházközségben, de a szent neve, mint egyes keresztnév nem tudott meghonosodni a névadási gyakorlatban. (A ritka keresztnevek lassú térhódítását segítik a kettős, hármas stb. keresztnevek is, amelyek egyik tagjaként szintén jelen van ritka egyes keresztnév.) A kettős, hármas stb. keresztnevek viselőjét több védőszent oltalmába ajánlotta családja a keresztségben. Egy személynek több védőszentje is lehetett, ugyanúgy, mint ahogy egy-egy templomot vagy egyházközséget is ajánlhatott az egyházközség több patrónus oltalmába. (A gyulai németvárosi kápolna dedikációiban helybeli példát is találunk erre, de ugyanez előfordul a szomszédos Békéscsaba katolikus temploma esetében is.) A többes keresztnevek összetétele a szakrális néprajzi vizsgálódások szempontjából is tanulságos. A kettős nevek állhatnak két ismert védőszent nevéből (János József, Anna Mária), egy ismert és