Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

BIELEK GÁBOR–JÁROLI JÓZSEF: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII. században

- 574 Szent János június 24-i névünnepét a hazai németség, így a gyulai is a magyarokkal együtt megünnepelte, mégpedig a város és a földesúr kastélya körül gyújtott tüzek, a Szent Iván tüzének átugrálásával. A legügyesebb fiatalokat a báró meg is jutalmazta, tehát a földesúr is tevőlegesen résztvett e néphagyomány ébrentartásában./70/ Nepomuki Szent János gyulai tiszteletére a későbbiekben még utalni fogunk. A Miklós keresztnév ugyan a ritka nevekhez tartozik Gyulán, mégis ismert volt a gyulai németség körében a Mikulás járás népszokása. Szent Miklós . myrai püspök többek közt a kereskedők, a vízenjárók, a diákok védőszentje. Gyulán azonban főleg a német mesterlegények püspöki és ördög jelmezbe öltözve riogatták a szent névünnepe előtt a gyermekeket. (Emiatt tiltotta a hatóság a népszokás gyakorlását.)/71/ Miklós püspök volt az egri tímárcéh társpatrónusa is, így emiatt is élhetett a szokás a mesterlegények körében./72/ Éppen a Miklós név a példa azonban arra is, hogy egy-egy népszokás gyakorlása nem mindig jelenti egyben azt is, hogy a szokásban megjelenő szenttisztelet egyben a névadási gyakorlatot is jelentősen alakítja. A Sebestyén keresztnév szintén ritka Gyulán, annak ellenére, hogy a pestis elleni védőszentként ismert Szent Sebestyén és Szent Rókus tiszteletére is emelték az 1754-ben épült német kápolnát a mai Szent József templom helyén. A dedikácóban nyilván az 1738-as pestisjárvány játszott szerepet. Szent Sebestyén XVIII. század elejéről származó barokk szobra a mai Szent József templom Szent Anna oltárán áll, minden bizonnyal a kápolnából kerülvén a mai helyére./73/ Rókus névre Gyulán a XVIII. században nem kereszteltek gyermeket. Sebestyén és Rókus tisztelete élő hagyomány volt a században, mert mindkettőjük neve szerepel azon kilenc szent neve között, akiknek ünnepén misét mondattak a kápolnában a németvárosi polgárok. (Szent Sebestyén, József, Flórián, Orbán, Donát, Rókus, Rozália, Vendel, Márton.)/74/ Szent Rókusnak ugyancsak szobra áll a németvárosi templomban./75/ A Magyarországra költözött németség körében ismert szentek közül a Gyulán előforduló, nagyobbrészt ritka keresztnevek alapján ismert volt Szent Albin, Bálint, Benedek, Dániel, Erazmus, Erhard, Euszták,