Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

BIELEK GÁBOR–JÁROLI JÓZSEF: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII. században

- 575 ­Gotthard, Henrik, István vértanú, Kelemen, Kristóf, Lénárd, Pantaleon, Üszögös Szent Péter, Vid, Wolfgang, Xavéri Szent Ferenc tisztelete. (A felsorolt védőszentek adása a keresztelés folytán, azonban nemcsak ki­zárólagosan a németvárosi anyakönyvekben fordult elő. Ennek többek közt, -a még részletesebben vizsgálandó házassági kapcsolatok adhatók okául, másrészt az a tény, hogy az uradalom német származású alkalma­zottainak keresztelési adatai a magyarvárosi anyakönyvekben jelennek meg- miután ott laktak. A női nevek között Szent Gertrúd, Orsolya, Valburga, Notburga tiszteletére utalnak a leányoknak Gyulán is adott ritka keresztnevek./76/ A felsoroltakból látszik, hogy a hazai német­ség körében ismert a Tizennégy Segítőszent mennyei közösségének tiszte­lete, amely a koraközépkorban az európai nagy pestisjárvány idején bon­takozott ki. Magyarországon is ismert volt, bár később elenyészett, s hazai kultusza a XVIII. században betelepült németség példája nyomán született újjá (Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Euszták, György, Katalin, Kristóf, Antiochiai Margit, Pantaleon, Vi­tus. Egyikük-másikuk helyén, Bálint Sándor kimutatása szerint, vidéken­ként Apollónia, Lénárd, Osvald, Rókus, Miklós tűnik fel)./77/ A Tizen­négy Segítőszent közösségéből védőszentet választó férfinevek közül a György gyakori név városunkban, úgy is mint a magyar nyelvterületen el­terjedt férfi keresztnév. A gyulai anyavárosi templomban mellékoltára áll, helyi tiszteletének nyomait azonban nem ismerjük. A női nevek kö­zül a Borbála ugyancsak gyakori Gyulán, mint a jó halál védőszentje. Gyulai elterjedésében alighanem szerepet játszott a mai jászság terüle­téről beköltözött magyarság is, ahol Szent Borbála középkorra vissza­nyúló tisztelete folyamatosan megvolt./78/ Katalin a második legnépsze­rűbb gyulai leánynév a XVIII. században: Szent Katalin a diákok, tudó­sok, fuvarosok, számos céh védőszentje, november 25-i névünnepe a kis­farsang utolsó napja a hazai németség körében is./79/ A XVIII. század barokk jámborságának a mindennapi élettel szoros kap­csolatban álló patrónus szentjei közül Gyulán elsőként Nepumuki Szent János tiszteletét kell megemlítenünk. A vízenjárók, a gyónási titok, a jó hír és név védőszentje a magyarok barokk vallásosság kiemelkedő

Next

/
Thumbnails
Contents