Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

BIELEK GÁBOR–JÁROLI JÓZSEF: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII. században

- 548 Pál személyében./16/ A plébános joghatósága az egész Békés megyére kiterjedt, miután a megyében másutt nem volt plébánia. (Ezért joggal feltételezhetjük, hogy a XVIII. század közepéig számos nem Gyulán élő katolikus család adatai is belekerültek a gyulai anyakönyvekbe, annak ellenére, hogy ez a bejegyzésekből nem derül ki.) Kovács plébános azonban csak az 1728-ban történt egyházlátogatás után kezdte el az anyakönyvek vezetését./17/ A korábbi évekről csak a népmozgalmi adatok számszerű feljegyzését végezte el./18/ A Gyulára települt németek nem alkottak önálló plébániát, a magyargyulai plébániához tartoztak. 1730. januárjától német káplán végezte lelki gondozásukat./19/ Kápolnájuk 1736-tól volt, ami helyett 1754-55-ben újat építettek és ezt használták 1862-ig. A kápolna védőszentjei Szent Rozália, Fábián, Rókus, Szent Sebestyén és Szent József. Az első három patrónus tiszteletére a lakosságot állandóan fenyegető pestisjárvány motiválta, Rókus és Sebestyén szobrai ma is megtalálhatók az 1863-1866 között épült németvárosi templomban, annak ellenére, hogy a templom védőszentje Szent József. /20/ A keresztnévadás gyulai jellemzőinek vizsgálata előtt utalnunk kell arra a társadalmi háttérre is, amely a névadási szokásokat nem lebecsülendő mértékben befolyásolta. A város lakosságának zöme jobbágyi jogállású, fő foglalkozása a földművelés, állattartás, szőlőművelés, az utóbbi elsősorban a németvárost jellemezte. A céhes ipar megjelenését az 1720-as évekre tehetjük, a gyulai csizmadiák 1727-ben terjesztették alapszabályukat a vármegye elé, de szegénységük miatt a nagyváradi anyacéhhez kellett csatlakozniuk./21/ A XVIII. század második felétől számos új céh alakult, sőt céhen kívüli, városias igényeket is kiszolgálni tudó mesterember is megjelenik Gyulán. (1773-ban a megyében működött 589 kézművesből 185 Gyulán élt.)/22/ Gyula a Harruckernek ideje óta az uradalom központja, 1732-től Békés megye székhelye volt. A fenti vázlatos áttekintésből következik, hogy a földművelő, szőlőtermelő nép körében ismert patrónus szentek kultusza, a céhpatrónusok tisztelete hatással lehetett a keresztnevek megválasztására. A város uradalmi központ szerepe, megyeszékhely volta pedig olyan kisnemesi, honoracior