Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

BIELEK GÁBOR–JÁROLI JÓZSEF: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII. században

- 549 értelmiség jelenlétét biztosította, amelynek névadási szokásai is alakíthatták a lakosságét. A földesúri család, mint a templom kegyura ugyancsak hatással volt a névadásra. A XVIII. században, mint jeleztük, a város lakossága a be- és elvándorlás folytán állandó mozgásban van, főleg a beköltözőkkel jelenhetnek meg addig kevésbé használt, ismeretlen nevek nagyobb számban. Utalnunk kell itt is a lakosság katolikus vallásának meghatározó szerepére a névadásban. A kereszteléskor a katolikus gyermek nemcsak nevet, hanem védőszentet is kapott, akinek tisztelete végigkísérte egész életét./23/ Korszakunk a barokk vallásosság időszaka, amelyben különösen nagy hangsúlyt kapott a szentek tisztelete. Több szerzetesrend, főleg a ferencesek buzgólkodtak a Mária tisztelet és több addig kevésbé ismert szent kultuszának elterjesztésében. A gyulai katolikus egyház lelkiségének meghatározásában is szerepet játszottak a ferences rend tagjai, hiszen a világi papság mellett ők is résztvettek a pasztorációs munkákban./24/ A szentek tiszteletét a hivatalos egyházi ünnepek szertartásai mellett olyan népi, félnépi egyesületek, jámbor társulatok, oltármesterségek is elősegítették, amelyek gyökerei a török hódoltság alatti, pap nélkül élő hívő közösségek televényéből nőttek ki. Arra kell utalnunk tehát, hogy a népi vallásosság virágkora is ez az időszak, egészen az 1780-90-es évekig, amikor a jozefinizmus szellemisége kísérletet tett a népi vallásosság elsorvasztására. Gyulán ilyen társulatok XVIII. századi működéséről nincsenek írásos adataink, azonban a templomokban ma is meglevő szobrok, oltárok (Szűzanya, Szent Vendel, Orbán, József) valószínűsítik az ábrázolt szent tiszteletének a népi vallásosság körébe is sorolható jellemzőit. Külön vizsgálat tárgya annak bemutatása, hogy a különböző időpontokban, más-más földrajzi területről, más-más nyelvi közösségből Gyulára kerülő és ott megtelepedő katolikus lakosság milyen szentek tiszteletét hozta magával új lakóhelyére. A keresztnévadás és a szakrális néprajz fontosabb összefüggéseire külön fejezetben térünk ki.