Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

CSEH EDIT: A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra

- 321 töbi. A/z/ pedig, a mellyet az viz járta hellyeken osztani szoktunk, töbnyire sás és nád. 3. El adásra alkalmatos város leg közelebb hat mélföldnyire vagyon hozánk. 4. Bé járó marháink közönséges mezejének vagy nyomassanak nagy részét tavaszonként az ár viz ell szokta borittani. Mind ijenkor tehát, mind pedig midőn az szárasság mint a parlagokon lévő kaszálókban szükséget szenvedvén emiitett marha járó mezőnek egy részét kaszálónak kőlletik hadni, a közönséges legelő mező szűk. Egyibb kint járó marháinknak legelő mezeje ij kevés, a mellyen marháink ell sem élhetnének, ha tsak azokat takarodás után a tarlókon és parlagokon nem legeltetnénk. 5. Semmi nemo fajézassunk nem lévén. Nádosunk a képen, amint meg mondottunk, vagyon. 6. Egyibb mógyok nincsen a lakosoknak akar szekerezéssel, akar pedig kézi munkával pénzt szerezni, ha tsak Budárul le hozandó borok állá meg nem fogattattnak, vagy pedig kaszáláskor a pusztákra kaszálni ki nem mennek, de az ój ritkán történik. 7. Vizi malom helyben nem lévén, mivel a száraz malomban való őrlés nehéz erővel szokás végben menni, kintelenek a lakossok két, három s több mélföldnyire is örleni járni vizi malomban. 8. Marháinknak egyibb itatói nem lévén, kintelenitettünk ezeknek itatássokra számos és nagy kölcségü kutokat tartani. Ad 5. Öszve tudván minden némü szántó földeinket vagyon egy gazda közöttünk, aki 100 posonyi mérő állá való földet és 10 emberre való kaszálót, utánna való 80 pozsoni mérőre való földet, s hat emberre való kaszálót, ismét más 60 posonyi állá való földet és 10 emberre való kaszáilót bir. Ezek után valók pedig kevesebbet. Az szántó földeket és rend szerint való kaszálókat nem szoktunk esztendőnként osztani, a mellyeknek minémüsége ki tetzik az negyedik punctumbul. Sarjút a parlagokon nem lehet kaszálni azért, mivel második kaszálásra nem nyöl alkalmatos fű, a vizes helyeken pedig későn esvén a kaszálás, ha mingyárt meg nyőlne is, a zsombokok miat másodszor nem lehet kaszálni. De másként is, kintelenek vagyunk marháinkat kaszállás után a kaszálókra bocsajtani. Ad 6. A szántás töbnyire 6 vonó marhával kelletik végben vinni. Ad 7. A tized adás itten szokásban nem lévén, a kilenczeddel mindenkor tartoztunk a földnek minden termissébül, buzábúl, árpából, zabbúi, kölesbűi, kukoriczábúl, lencsibúl, borsóbúi, szeműi, borbúi, báránybúi, méhbűl, kenderbűi, káposztából, veres és fog hagymából és répábúl, mellyet vagy in natura meg attunk vagy pedig árendáltunk. Ezen kivül egyébb adomány sem pénzben sem naturali/a/kban tőlönk egyibkor nem kívántatott, hanem a midőn a Földes Urasság harmadik, negyedik esztendőben ere a földre le gyütt, illyes alkalmatosságai szoktunk repartitio szerint, ugy mint az idén 700 tojást, 6 tyúkot, 25 tsirkét, 5 kappant, 8 ludot, 5 kacsát, 6 pujkát, 2 borjut, 5 bárányt, 7 galamb fiat, 40 font irós és 30 itze olvasztott vajat administralni. A kilenczednek állapotyát ezen Nemes Vármegyében lévő más Földes Uroknál nem tudgyuk.