Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

DRASKOVICH JÓZSEF: Egy XVIII. századi arisztokrata család mulattatója. Antonius atya históriái

- 262 64 Dux: i.m. 180. 65 i.m. 179-180. 66 1757. B.f. 30. 67 1758. 14.

f. 255-256. 68 1757. 17.

f. 118. 69 1758. 11.

f. 230. 70 Dux: i.m. 192. 71 1756. 2.f. 19. és 22-23. 72 1756. 3.

f. 32. 73 1756. 2.

f. 15. és 3.

f. 28. 74 1757. 25.

f. 160. 75 1756. 2.

f. 15-17. 76 1756. 3.

f. 32-34. 77 1757. 26.

f. 163-164. 78 1757. 17.

f. 117. 79 1757. 21.

f. 135-136. 80 1757. 11.

f. 40. 81 1757. 18.

f. 119. 82 1757. 26.

f. 164. 83 1757. 9.

f. 31-32. 84 1757. 18.

f. 120. 85 uo. 122. 86 Dux: i.m. 174, 87 1757. 20.

f. 127-128. 88 1758. 6.

f. 198. A német telepesek Harruckern János Györgytől a magyar településtől nyugatra eső részt kapták meg, amelyet a Fehér-Körös és egyik ága, valamint a Szent János árka határoltak körül. 89 Dux: i.m. 179. A bécsi díszkertben az ananászt is megízlelhette. 90 Az egységes élményt, "élményeink egységes világát" az analitikus gondolkodás, a fogalmi megjelenítés tagolja szét. "Nincs külön világa sem a látásnak, sem a hangoknak, sem az ízeknek, sem a szagoknak. Az érzékszervek "külön útjain" érkező ingerek kölcsönösen átcsapnak egymásba." (Edmund Leach: Érzékeink luxusa. Játékperiszkóp. Kriterion. Bukarest 1983. 107-129.) Érzéki tapasztalás és az érzelem- és gondolatvilág egységéről, összefüggéséről Erwin Panofsky: a "szemnek a világgal szemben tanúsított magatartása" valójában a lélek magatartása a szem közvetítette világgal szemben. ("A képzőművészeti stílus problémája", in: A jelentés a vizuális művészetekben. Bp. 1984. 10.) Lucien Fébvre gondolatai az érzékelés sajátosságairól nagyon ösztönzőek, de problematikusak is. Pl. azt, hogy a XVI. századi írók, költők nem tudtak igazán eleven, hús-vér alakokat fölvázolni, aligha magyarázhatjuk az érzékeléssel, a látás lemaradásával. (Le probléme de 1' incroyance au XVI. siecle. 1942. 461. és a köv. oldalak) 91 A háttérben még mindig egy olyan szemlélet állt, amelynek lényegét Marc Bloch tömören így fogalmazta meg: "az érzéki világ a gondolkodó emberek szemében alig volt több egyfajta maszknál, amely mögött minden valóban fontos dolog folyik, vagy nyelvnél, amelynek az a funkciója, hogy jelek által fejezzen ki egy mélyebb valóságot". (La societé féodale. Paris. 1982. 130.)