Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

D. LEISZT EMMA: Békés megyei háziadó összeírások 1744–1758

- 104 tétele alig változott. Az alispán 1729 után Almássy Márton, aztán 22 Klósz Mátyás 1755-ig, majd Hrabovszky László következett. Harruckern Ferencet 1743-ban nevezték ki és iktatták be a főispáni székbe. Ö 23 1775-ig igazgatta a vármegyét. A megyei tisztikart kiegészítette, visszaadta függetlenségét. Adózási mechanizmus a XVIII. század első felében A tanulmányunkban vizsgált háziadó összeírások az 1744 és 1758 közti időszakban keletkeztek. Ezek és más források (vármegyei jegyzőkönyvek és iratok, állatösszeírások, kilencedjegyzékek) segítségével nagy vonalakban megkíséreljük bemutatni a megye XVIII. század közepi gazdasági és társadalmi viszonyait. Összeírásaink adózási céllal, a korabeli összeírások módszerével készültek, ezért mielőtt keletkezésük részleteiről szólnánk, formájukat ismertetnénk és forrásértékük meghatározását megkísérelnénk, fontos és szükséges a korabeli adózási rendszer ismerete is. A XVIII. század elején a legfontosabb adófajta, miként már évszázadok óta, a hadiadó volt, amelyet contributiónak neveztek. A hadiadót az országgyűlés szavazta meg az uralkodó számára, katonai célokra, időszakunkban már az állandó hadsereg fenntartására. Az országgyűlés ekkor már meghatározott évi összeget szavazott meg hadiadó fejében. Tulajdonképpen az országgyűlések hatáskörébe tartozott a megszavazott hadiadó szétosztása a megyék, királyi és bányavárosok, valamint a külön adózó kerületek, vagyis az adóigazgatásnak közvetlenül az uralkodói országos hatóságok alá rendelt szervei között. A hadiadónak az elosztását repartitio portarumnak, azaz a porták elosztásának nevezték. Az elosztásra kerülő porták ebben az időben már nem az adózók portáit, házait, telkeit - jelentették, miként a korábbi századokban, hanem az adókivetés eszmei egységeivé váltak. Történetírásunk még nem tisztázta, hogy mikor alakultak át az adóigazgatás számítási egységeivé, az adóelosztás kulcsszámaivá. Feltehetően a XVII. század második fe-