Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

D. LEISZT EMMA: Békés megyei háziadó összeírások 1744–1758

- 103 az esküdt. Minden szolgabíró mellett 1 esküdt és több tiszteletbeli esküdt működött. Az esküdt sokszor a szolgabíró által rábízott igazgatási feladatban (pl. összeírások) is eljárt. A megye élén a király által kinevezett főispán állt, aki a politikai vezetést képviselte. A megyétől évi meghatározott tiszteletdíjat kapott. A megye első tisztikara 1715-től 1722-ig működött. Tevékenysége idejét a közigazgatás megszervezésével járó nehézségek jellemezték. A főispán 1732-ig Löwenburg volt, aki 1722-ben új tisztikart nevezett ki. Az alispán Ujfaludi Márton lett. 1724-ben a megye a királytól új címerlevelet és pecsétet is nyert. 1725-ben Bakay Józsefet választották meg alispánnak. Ez időben a tisztikar éles összeütközésbe került Harruckern János Györggyel, a gyulai uradalom birtokosával, aki a megye területének öthatod részét bírta, de csak 1723-tól, honfiúsítása után 19 szólhatott bele a megye irányításába. 1724-ben 375 jobbágy (a lakosság 26 %-a) költözött el s ő úgy vélte, ennek oka a megyei igazgatás költséges volta. A harc a megye főispánjával és tisztikarával 7 évig tartott és Harruckern győzelmével ért véget. A megyei tisztviselők számát lecsökkentették, az adószedést Harruckernre bízták, majd Löwenburg halála után, 1732 májusától, ő lett a megye főispánja is. A megye szék20 helye ezentúl az uradalom központja, Gyula lett. Korábban a megyei tisztikar gyakran Békésen ülésezett és itt volt a megyei börtön is. A megyei tisztikar Gyulán és Békésen is kapott egy-egy külön, minden földesúri hatalom alól felmentett telket a királytól. A megyeház fölépítését az 1723. évi 73.te. alapján Békésre tervezték, ami azonban nem valósult meg. Még kell említenünk néhány fontos eseményt, amely időszakunkban jelentősen befolyásolta a megye gazdaságát és népességének számát. 1735-ben a Péró felkelés vonult végig a vármegye területén. 1738 augusztusában pedig Csabán tört ki és csakhamar mindenütt elharapózott a pestis. 1739-ben a békési lázadás nehezítette a megye helyzetét, melyet a pestis elleni egészségügyi rendszabályok váltottak ki. Harruckern János György főispánsága idején a megyei tisztikar össze-