Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

D. LEISZT EMMA: Békés megyei háziadó összeírások 1744–1758

- 102 Békés megye működését 1715-ben kezdhette meg, amikor az addig katonai és kincstári igazgatás alatt álló területet jogilag is visszacsatolták az országhoz. Ekkor alakult meg a tisztikar is. A régebbi, a megyét a török előtt vezető birtokos osztály nem tudta igazolni birtokjogát, ezért az udvar minden nehézség nélkül rá tudta tenni a kezét a gazdátlan területekre, amelyeket esetünkben -említettük- Harruckern János Györgynek adományozott. A Békés megyével szomszédos, visszahódított területként nyilvántartott Arad vármegye ellenben csak 1721-ben illetőleg 1735-ben, Csongrád megye 1723-ban, Csanád megye 1731-ben ke16 rült teljesen a magyar vármegyei közigazgatás joghatósága alá. A vármegye a kialakuló helyi igazgatás legfőbb szerve volt, közgyűlése pedig a vármegyében lakó vagy itt birtokos nemesség irányító testülete. A megye tényleges közigazgatási, politikai vezetője az alispán (vice comes) volt, aki a megyei törvényszék elnökeként nemcsak a perekben ítélkezett, hanem a pénzkezelést is ellenőrizte és ügyelt az országos rendeletek végrehajtására. Helyettese a másodalispán, aki nem beosztottja; őt is a közgyűlés választja. A két alispán közt munkamegosztás volt. További tisztségviselők: az adószedők, akik az adók kivetését és behajtását irányították; a tiszti ügyész, aki a megye jogi képviselője és bűnügyekben a vádhatóság volt; a megyei főjegyző és aljegyző, akik a megye adminisztrációs tevékenységét vezették, és irányításuk alá tartozott a levéltár és pénztár is. A várnagy a megyeház gondnoki teendő17 it látta el. 1 R 1748-ban megtörtént a járások kialakítása is. A járások élén a főszolgabírók álltak. Hatáskörükbe tartozott a katonák kiállítása, a lakosság összeírása, a helységek kötelezettségének ellenőrzése. A főszolgabíró hajtotta végre a járás területén a vármegye, az alispán utasításait, intézte a lakosság panaszait. Ebben, a járás egyes kerületeiben az alszolgabírák segédkeztek. A 18. századra kialakult a járásokban a szolgabírói ítélőszék is, melyen a főszolgabíró vagy valamelyik szolgabíró egy esküdttel polgári peres ügyekben ítélkezett. A szolgabírónak mind az ítélőszéken, mind a közigazgatási ügyekben segítőtársa volt