Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

D. LEISZT EMMA: Békés megyei háziadó összeírások 1744–1758

- 100 Az emberi munkaerő jelentett kettős gondot a földesúr számára: először megszerzését, utána megtartását. A megszerzés egyik módja a betelepülni kívánó, máshonnan jövő hazai jobbágyok befogadása volt, a másik, a költségesebb és fáradságosabb a külföldiek betelepítése. A század első évtizedeiben a telepítők csak a magánföldesurak voltak. Harruckern az ország lakosaihoz intézett felhívásában a birtokain letelepedni szándékozóknak elegendő földet és vallásuk szabad gyakorlását ígérte. Jöttek is seregestül a szomszédos Bihar és Heves megyékből, meg a sűrűn lakott felföld protestáns területeiről. A vallási és nemzetiségi súrlódásokat elkerülendő Harruckern egy-egy helyre lehetőleg egy nyelvű és egy vallású jobbágyokat telepített le. A földesúri telepítések annyiban is eltértek a korábbi, jobbára spontán szerveződésektől, hogy főként idegen nyelvű népességet hoztak. 1722-ben Nógrád megyei evangélikus szlovákok szállták meg Szarvast, ugyanezen évben telepítették Nemeskerekit, Borsod megyéből származó római katolikus magyarokkal. 1720 körül Gyulaváriba román lakosság kezdett beszivárogni, de számukra ott föld már nem lévén a tiszttartó 1724-ben Kétegyházára költöztette őket. 1723-ban telepítette le a gyulai jószágkormányzó Mezőberény első lakóit, akikhez 1725-ben württembergi németek, 1731-ben pedig bihari és református magyarok is csatlakoztak. Miután az ország különböző helyein folyó telepítések a hullámzó jobbágyréteget hamar felszívták, Harruckern is, mint a kincstár és más földesurak, németek betelepítésével igyekezett a török okozta űrt kitölteni. Ehhez jóváhagyást az udvartól kapott. Az országgyűlés is felismerte ennek fontosságát és az 1723/130. tc-ben szorgalmazta külföldiek Magyarországra telepítését. A külföldi telepesek zöme német, kezdetben kizárólag katolikus német volt. Azért fogadta őket szívesen a Habsburg hatalom, mert nem voltak "megfertőzve" kuruc hagyományokkal, másrészt "a nyugatról jött németek olyan gazdasági kultúrát hoztak magukkal, amelyet jobban áthatott a tőkés fejlődés irányába mutató árutermelés..." Az udvar válogatott a telepesek közt. A legkedveltebb telepes a katolikus német, majd a református német, utána, ha belföldiekre került