Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

6. A gyógyszertárak működésének személyi feltételei - b./ A gyógyszerészek szakmai felkészültsége

b./ A gyógyszerészek szakmai felkészültsége A 19.sz. élőjéről származnak azok az adatok, amelyek segítségével tömören megfogalmazhatjuk a gyógyszerészekkel szemben támasztott alapvető követelményeket: "Diplomával rendelkező, derék patikus a saját költségén patikát szándékozik nyitni" /146/. Mai szóhasználat szerint a gyógyszerész szakmai felkészültségét, gazdasági és ehhez fűződő társadalmi helyzetét, erkölcsi magatartását tekintették az alkalmasság elbírálásánál a legalapvetőbb szempontnak. A 19.sz. közepén a tisztiorvos írja: " az elém terjesztett folyamodványokat mind megvizsgálván, az esedezőket tudományossága, vagyonossága és maga alkalmatossága szerént csoportosítván, Mühler Istvánt, mint mindenben az elsőt az első helyre, Pain Károlyt pedig, mint mindenben a legutolsót, az utolsó helyre tettem" /l47/. Amint látható, csupán a megfogalmazás változott. Vagyonosság alatt a gyógyszerész gazdasági helyzetét (amelyről az előző fejezetben szóltunk), tudományosság alatt az iskolai végzettséget és a szakmai felkészültséget (szaktudást) értették. Itt a tulajdonosokra és az alkalmazottakra nézve egyaránt érvényes elvárásról van szó. A gyógyszerészek egyetemi és gyakorlati kiképzési rendszere sokat változott 1771-1950-ig. Vázlatosan áttekintve az alábbi képet kapjuk: Időszak képzési képzési időből gyógyszertári kötelező 1771-1850 1851-1891 1092-1913 1914-1939 idő egyetemi okt. gyakorlat vizsgák száma 7 év 8 év 7 év 7 év 1940-1940 6 év 1949-1963 4 1/2 év év év év év év év év év év év 2 év 1/2 év 4 4 0 0 + 1 államvizsga 21 40+2 államvizsga Az első nyilvános gyógyszertár alapítása idején még nem volt kö-