Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

6. A gyógyszertárak működésének személyi feltételei - b./ A gyógyszerészek szakmai felkészültsége

vetelmény az egyetemi végzettség Dékésben sem. 1770-ben örömmel fogadták azt a fiatal gyógyszerárust, aki meg akarta kísérelni, hogy meg tud-e Békés megyében élni; a képzettségét nem kutatták. 1770-ben Mária Terézia "Ratio educationis"-a főiskolára kényszeríti a gyógyszertárak kezelőit. Először intik Poshardt Jánost a vármegye közgyűlési határozata értelmében, "felrójják, hogy vizsgáit nem tette le, és gyógyszertárát is ahhoz nem értő egyénekkel kezelteti" /140/. Poshardt János 177ó-ban megunta a nélkülözést és a zaklatást, eladta a gyulai gyógyszertárat. Visszaköltözött Aradra, majd kénytelen volt Nagyszombaton vizsgát tenni és oklevelét bemutatni. Miután ez megtörtént, megvásárolta az első aradi gyógyszertárat /149/. 1771-től tehát a gyógyszerészi tevékenység egyetemi végzettséghez volt kötve. Békés megyében az 1030-as évektől olvashatunk "Pharmaciae magister"-ékről, akik a "patikustudományból levizsgáztak", "Diplomata Fakultatissal" lettek ellátva és mint ilyenek "kémiában és botanikában tapasztaltak". Ha figyelembe veszszük, hogy Grindl Károly gyulai gyógyszerész patikájába 1020-ban azért javasol a megyei főorvos alkalmasabb provisort kérni, mert legénye nem alkalmas a feladatok ellátására egyetemi végzettség hiányában /150/, vagy azt, hogy 1034-ben Fdliusz István "gyomai fiókpatikáját rendes diplomát nem nyert" kezelőre bízza és ezt a főorvos kifogásolja, az a következtetés vonható le, hogy kezdetben a tudományosságot egyenlőnek vették az egyetemi végzettséggel /151/. 1049-ben, a második gyulai gyógyszertár létesítéséért több pályázó is folyamodott. A tudományosság, mint fogalom addigra tartalmi változáson ment át. Lényege: az egyetemi végzettség önmagában véve kevés, szaktudás nélkül semmit sem ér. Az egyetemi végzettség és a szaktudás egyenlő rangra emelkedett. A megyei főorvos korábban idézett írását kiegészítette hasonló szövegű, de bővebb jelentéssel: "márc 9-én beadott jelentésemben első helyre Müller Istvánt, Pain Károlyt pedig, mint minden tekintetben a leggyengébbet, a harmadikra tettem. Nyíltan megmondván, hogy Ö hol töltötte, mint segéd a kiszabott éveket...Pain Károly 19 évesen szegődött el gyakornoknak 3 évig. Gyenge felfogású, kellő alap nélkül. Három év múlva jó remény hijján felszabadították. Egyetlenegy valamiféle bizonyítványa van, de az hamis! Mit lehet