Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

1. Magyarország egészségügyi helyzete a 18. századtól a 20. század közepéig

1. MAGYARORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A 18. SZÁZADTÓL A 20. SZÁZAD KÖZEPÉIG A 18.század elején a módszereiben elavult, részben autonóm és az uralkodó hatalommal részint szembenálló magyar közigazgatás a Habsburg abszolutizmus rendszerében változtatásra, modernizálásra szorult. 1723-ban létrehívták a M.kir.Helytartótanácsot , mely az uralkodó hatalmi szervezete volt, de a magyar uralkodó osztály eszközévé is vált. A Helytartótanács, mint végrehajtó központi szerv kapcsolatban állt a vármegyékkel, szabad királyi városokkal, mint közigazgatási hatóságokkal, szervezetében összefogta az igazgatást, tájékozódott a közállapotokról, gondoskodott arról, hogy a törvényeket megtartsák és végrehajtsák a megyék, a szabad királyi városok és az alsóbb királyi hivatalok. A lakosság egészségügyi kultúrájának fejlődése megrekedt a 17. századi fokon. Az egészségügyi állapotok igen szomorú képet mutattak. Az elmaradott, kizsákmányolt tömegeket járványok tizedelték, a hiányos egészségügyi ellátás a népgyógyászat, de a kuruzslás felvirágzását is eredményezte. Az országos helyzetre jellemző az orvos és beteg, orvos és nép, az orvostudomány és népi orvoslás szembenállása. A szegénység nem bizott az orvosokban, inkább javasasszonyokhoz fordult, a falvak bábái szakképzetlenek voltak, képzett egészségügyi személy alig volt még néhol a városokban is. A Helytartótanács működése idején az egészségügyi intézkedések egész sorát adta ki. 1738-ban Egészségügyi Bizottságot hivott létre /l/, melynek legfontosabb feladata a járványok terjedésének megakadályozása volt. 1752-ben elrendelte, hogy a törvényhatóságok szervezzék meg a megyei illetve szabad királyi városokban a fizikus ordináriusi (főorvosi) állást. 1773-ban szabályozta a fizetésüket. A Bizottság feladatkörét 1703-ban az Egészségügyi Ügyosztály veszi át, mely tovább szélesiti az egészségügyi igazgatás szervezetét. 1785-ben a megyei fizikus ordinarius mellé járási kirurgusok (processualis chyrurgus) azaz sebészek alkalmazását rendelte el. 1786-ban országos főorvosi, 1802-ben országos szemorvosi, 1838-ban országos állatorvosi hi-