Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)
1. Magyarország egészségügyi helyzete a 18. századtól a 20. század közepéig
vatalokat állíttatott fel /l/a/. A 18.század legjelentősebb egészségügyi intézkedése az 1770-ben kiadott "Generálé Normativum in re sanitatis", az első Magyarországon érvényes átfogó egészségügyi rendelkezés volt /2/. Számos előremutató intézkedésének végrehajtását azonban a Helytartótanács nem tudta ellenőrizni, a megyék pedig sok esetben halogatták, vagy nem hajtották végre azokat. A közegészségügy fejlődésére nagy hatással volt a nagyszombati egyetem orvosi karának létrehozása is (1769) /2/a/. Mária Terézia idejében hivatalos felmérést rendeltek el -a teljes egészségügy felmérése részeként- az akkor működő gyógyszertárak számának megállapítására. Ez az 1747-ből származó adat jó kiindulási pont, bár a kiadott felhívás ellenére a vármegyék egy része nem tett jelentést. 1747-ben ezek szerint 40 gyógyszertárnak kellett volna országszerte kielégítenie az igényeket /3/. (1720-ban még csak 16 gyógyszertár működik a magyar városokban.) A gyógyszerészet 1723-ig szabad ipar volt Magyarországon. 1725-ben bevezették a gyógyszertárak időközönkénti ellenőrzését. A gyógyszertárak jogviszonyát Mária Terézia rendeletileg szabályozta. A 18.század második felében alakult ki az a gyakorlat, hogy egyes vármegyebeli orvosok és seborvosok -a nyilvános patikák hiánya miatt- viszonylag jól felszerelt házipatikát tartottak fenn. Az orvosságokat saját maguk készítették el és a házipatikákból látták el a betegeiket. Az orvosok ilyenirányú tevékenysége megengedett volt, hiszen hiányt pótolt. Emellett a falvak vegyes-boltjaiban is foglalkoztak gyógyszerek árusításával. A gyógyszerkészletek és a gyógyszertárak időszakos ellenőrzése ekkor a megyei fizikus ordinárius feladata volt /4/. A Helytartótanács azon rendelkezése, hogy azokban a vármegyékben, ahol nincs gyógyszertár, legalább a megyeszékhelyen állítsanak fel egyet, eleinte nehezen valósult meg. Később már a gyógyszertárak felállítását engedélyhez, illetve jogosítványhoz kötötték. A Helytartótanács 1748-tól magának tartotta fenn a gyógyszertári jog adományozását és szabályozta annak feltételeit. Kidolgoztatta az országos árszabványt (Taxa) és 1745-ben elrendelte annak használatát és betartását. A gyógyszerképzés rendje is fokozatosan kialakult. A Helytar-