Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

5. A gyógyszertárak működésének tárgyi feltételei (épület, helyiségek, berendezés, felszerelés)

5. A GYÓGYSZERTÁRAK MŰKÖDÉSÉNEK TÁRGYI FELTÉTELEI (ÉPÜLET, HELYISÉGEK, BERENDEZÉS, FELSZERELÉS) A gyógyszertárak szakmai működésének legalapvetőbb tárgyi feltételével: a kor gyógyszerkincsének tanulmányozásával ezen értékelés keretében nem foglalkozom. A tárgyi feltételek megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges viszont a gyógyszertári helyiségek, berendezések és felszerelések vizsgálata. A gyógyszertárak építésével, "a megkívánható helyiségek" kérdésével különböző hatóságok és intézmények többször is foglalkoztak. 1831-ben már igen részletes utasítás jelent meg erre vonatkozóan. Az általános Osztrák Gyógyszerész Egylet 1065-ös "uj gyógyszertár rend" Tervezete, amely az osztrák birodalom egészére vonatkozott és az 1831-ben megjelent utasítással "összehangzólag egybevág" igen értékes felvilágosítást ad arra, hogy milyen elképzelések szerint állapították meg a tárgyi feltételek normáit. A gyógyszertárak építésével, a szükséges helyiségek felszerelésével, berendezésével hazai viszonylatban az 1876. évi XIV. tc. 124.§. c./ pontja foglalkozott először. Rendelkezett az általános követelményekről, de a törvények végrehajtását szabályozó rendelet kiadására csak 1934-ben került sor, a rendelet következetes végrehajtását pedig a II. világháború kitörése megakadályozta /78/. A rendelkezésre álló adatok alapján a Békés megyei gyógyszertárak többsége nagyjából az említett 1865-ös Tervezet szerint épült és kapott berendezést /79/. A Tervezet szerint "Minden gyógyszertárat egy könnyen járható utcában, könnyen fellelhető helyen kell felállítani." (Ezt a gyógyszertári hálózat településen belül elhelyezésének vizsgálatánál láttuk és tudjuk, hogy a gyógyszertárak, a helységek legkönnyebben fellelhető részein létesültek.) Békés megyében a gyakori áradások miatt és a vízszabályozás után is a magas talajvíz miatt az építkezés nem volt egyszerű dolog. A viziutakon érkező, magas terpentintartalmu fenyőoszlopok képezték ezért az épület fundamentumát, melyeket leverve átíveltek és erre a boltozatra húzták a falakat. A falakra sűrűn egymás mellé rakták a gerendákat, alattuk az egyes helyiségeket, elsősorban a laboratóriumot boltívesre képezték